fbpx

Tiéd a legjobb termék/szolgáltatás és nálad mindig minden akciós? Akkor itt az ideje, hogy jobban figyelj a reklámszabályokra!

Az alábbiakban bemutatom a leggyakoribb online marketing fogásokat, amelyek a törvény alapján „feketelistásak”, mert tisztességtelennek vagy versenykorlátozónak minősülnek. Ha jogszerűen szeretnél reklámozni, ezeket mindenképp kerülnöd kell.

Feketelistás marketing dr. Szalai Anita LL.M. ügyvéd

1. CSALOGATÓ REKLÁM

Gyakori, hogy egy webáruház a forgalomnövelése érdekében úgy hirdet akciót, hogy akár már az első napon sem kapható a termék.  Ha a webshop előre tudhatta, hogy a készlet szűkössége miatt nem fog tudni megfelelő mennyiségben vagy ideig szolgáltatni, akkor csalogató módon reklámoz. A csalogató reklám pedig a törvény szerint feketelistás, vagyis a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartásnak minősül. A jogkövetkezmények alól pedig a „csak a készlet erejéig” kitétel sem mentesíti az ilyen online marketing gyakorlatot.

A csalogató reklámok tilalma ugyanakkor nem jelent „készlet-garanciát” a fogyasztó számára. A fogyasztónak számolnia kell azzal az eshetőséggel, hogy az akciós áru nem feltétlenül lesz elérhető az akció teljes időtartama alatt.

A csalogató reklám megítélésében tehát a kulcskérdés, hogy a hirdető mi miatt fogyott ki a készletből. Nem mindegy, hogy az előre nem látható extrém kereslet, vagy az eleve alacsony mennyiségű rendelés a készlet elfogyásának az oka.

2. BAIT-AND-SWITCH REKLÁM

A bait-and-switch reklám (magyarul nehéz lefordítani, szó szerint „beetetés és átváltás” lenne) szintén bevett online marketing gyakorlat.  Ilyenkor a vállalkozás a fogyasztót egy akciós termékkel beeteti, majd egy másik, jellemzően drágább terméket kínál neki.

A bait-and-switch reklám is egyfajta csalogató reklám. A hirdető valódi célja azonban itt nem általában a forgalom növelése, hanem a reklámban szereplő árutól eltérő termék értékesítése. Bait-and switch reklámot használ a webáruház, amikor a látogató a linkre kattintva nem az akciós termék oldalára jut, hanem egy másik, drágább termék oldalára.

Ez a feketelistás online marketing gyakorlat nem csak úgy valósulhat meg, hogy az eredeti megrendelést megtagadva drágább terméket kínálnak a fogyasztónak.  Bait-and-switch reklám az is, ha az akcióban szereplő áru helyett a termék hibás példányát kínálja a vállalkozás, vagy ha megtagadja az áru megtekintését.

3. KORLÁTOZOTT ELÉRHETŐSÉG VALÓTLAN ÁLLÍTÁSA

Szinte elmaradhatatlan marketing fogás, amikor a reklám azzal próbálja azonnali döntésre késztetni a fogyasztókat, hogy az adott termék vagy szolgáltatás csak nagyon korlátozottan áll rendelkezésre. Az online marketing bevett módszere a termékek, vagy szolgáltatások értékesítési tölcsérben („sales funnel”) történő értékesítése. Ennek majdnem minden szakaszában – az ellenállhatatlan ajánlattól a csaliterméken át, a fő ajánlatig – megjelenik az állítás, hogy az akciós ajánlat csak korlátozott ideig érvényes.

Ez a marketing gyakorlat azonban szintén feketelistás, ha az állítás valótlan és megfosztja a vásárlót a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.

A megítélése azon múlik, hogy volt -e objektív körülmény, ami a termék vagy szolgáltatás korlátozott rendelkezése állását alátámasztja.

Televíziós vásárlási műsorablaknál ilyen lehet a műsoridő korlát, de egy személyes tanácsadásra vonatkozó akció korlátozott elérhetőségét indokolhatja a tanácsadó véges kapacitása.

Az értékesítési tölcsér tervezésekor érdemes tehát az objektív indokokra is figyelni a korlátozott elérhetőség állításánál. A jogsértés egyértelmű bizonyítéka, ha a határidő letelte után mégis elérhető akciós áron a termék/szolgáltatás.

4. VALÓJÁBAN NEM INGYENES TERMÉK INGYENESKÉNT REKLÁMOZÁSA

Ha egy termék vagy szolgáltatás ingyenesként szerepel egy reklámban nagyon fontos, hogy ahhoz még áttételesen sem kapcsolódhatnak plusz költségek.

Ellenkező esetben az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel történő reklámozása szintén feketelistás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. A termék szállításával kapcsolatos elkerülhetetlen plusz költségen kívül bármilyen egyéb költség felmerül, az ingyenesként történő reklámozás már nem állja meg a helyét.  

A HÍRES FACEBOOK-ÜGY

Kérdés, hogy a „bármiféle” jelzőbe belefér -e, ha az ingyenesen kínált szolgáltatás esetében a szolgáltató anyagi ellenszolgáltatást nem kér, azonban a szolgáltatás igénybevételének elengedhetetlen feltétele a személyes adataink megadása.

A Kúria ítéletét részletesen külön blogcikkben elemeztem.

Az ítélet szerint az, hogy a fogyasztó az átadott adatai miatt célzott reklámot kap, semmilyen kimutatható többlethátrányt nem jelent a fogyasztó számára a nem célzott reklámokhoz képest. A reklámok relevanciája a célzott voltukból eredően magasabb, ezt értelmezte többlethátrányként a GVHAz ilyen reklámok azonban a Kúria szerint hasznosabbak is a fogyasztónak, tehát az „időrablás” intenzitása csökken.

MENNYIBEN IRÁNYADÓ AZ ÍTÉLET AZ ONLINE MARKETINGBEN?

A Kúria több alkalommal is hangsúlyozta, hogy csak a GVH által megállapított tényállás és jogalap keretei között  hozta meg az ítéletét, a keresethez kötöttség elvének megfelelően.

Nem zárható ki tehát, hogy a jövőben digitális piacokon jellemző személyes adatokért cserébe nyújtott „ingyenes” szolgáltatás a tisztességtelen magatartásnak minősüljön. A Kúria csupán az adott tényállás és jogalap kapcsán vonta kétségbe a GVH megállapításait.

Hiba lenne tehát általános iránymutatásként úgy értelmezni az ítéletet, hogy mostantól az ingyenes szót szabadon lehet azokra a szolgáltatásokra használni, ami felhasználó pénzébe nem, csak az adatába kerül.

Az ingyenesség valótlan állítása továbbra is feketelistás kereskedelmi gyakorlatnak, illetve megtévesztő gyakorlatnak minősülhet, akár abban az esetben is, ha a digitális szolgáltatás ellenértéke a felhasználó adata volt.

Érdemes tehát az adattranszferrel járó online szolgáltatások (pl. hírlevél szolgáltatás) céljáról világosan tájékoztatni a felhasználót, hogy megfelelő tájékoztatás alapján adhassa a hozzájárulását a hírlevél küldéséhez.

A jó gyakorlat kialakítása nem csak jogi, hanem marketing kérdés is. Ha a „cseréről” korrektül informáljuk az érdeklődőket, az nem csak a jogi megfelelésben, de az érdeklődőkkel való kapcsolatunk kialakításában is meghálálja magát.  

5. A FOGYASZTÓ SÜRGETÉSE EMAILBEN, VAGY AKÁR PUSH ÜZENETBEN

Az elmúlt órában 3 megrendelés érkezett erre a termékre.„Most épp 1 látogató nézi ezt a terméket.”

„Négyen tervezik, hogy itt foglalnak.” „Már csak 2 szoba maradt oldalunkon!” 

Mindannyian láttunk már hasonló push üzeneteket webshopokban vagy szállásfoglaló oldalakon.

Ezek a sürgető üzenetek akkor is feketelistás kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek, ha megfelelnek a valóságnak.

Az online marketing számtalan alkalommal él a fogyasztó e-mailben, vagy push üzenetek formájában történő sürgetésével. Ez azonban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, hacsak nem a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

Ezek az online marketing fogások egy képzelt versenyhelyzetbe sodorhatják a fogyasztókat, akik így pszichés nyomást élhetnek át, hogy rendelésüket minél gyorsabban fejezzék be.

A fogyasztók sürgető üzenetekkel történő befolyásolása olyan ügyleti döntés meghozatalára késztetheti őket, amelyet egyébként nem hoztak volna meg.

Jelen esetben a felugró ablakban megjelenő üzenet hatására a fogyasztó ügyleti döntésének minősül az, hogy a terméket a kosarába teszi, vagy sem, illetve hogy a kosarába helyezett terméket végül megvásárolja-e vagy sem.

6. ENGEDÉLY NÉLKÜLI TERMÉKEK REKLÁMOZÁSA

Egy webshop indítása előtt érdemes tájékozódni arról, hogy az értékesíteni kívánt termékek egyáltalán értékesíthetők -e online, illetve forgalmazásuk nem engedély vagy bejelentés köteles -e. A forgalmazás jogi hibái ugyanis a webshop termékeinek reklámozására is kihatnak.

Vannak ugyanis üzletköteles” termékek, amelyek eleve nem forgalmazhatók webáruházban. Ilyenek például a növényvédőszerek és állatgyógyszerek, de a kedvtelésből tartott állatokat sem lehet webshop útján értékesíteni.

Bizonyos termékek – például az élelmiszerek vagy gyógyhatású készítmények – webáruházban történő forgalmazása szakhatósági engedélyhez kötött. Más termékek (pl. nemesfémből készült termékek, étrend-kiegészítők) esetében a forgalmazáshoz bejelentés és hatósági nyilvántartásba vétel szükséges.

Amelyik termék egyáltalán nem, vagy engedély illetve nyilvántartásba vétel nélkül nem forgalmazható webshopban, annak a reklámozása is tilos, feketelistás kereskedelmi gyakorlat.

A reklámtörvény a speciális engedéllyel forgalomba hozható termékek reklámozásának feltételéül szabja a termék forgalmazhatóságát igazoló nyilatkozat bemutatását.

Ennek a beszerzése a reklámozótól vagy az ügynökségtől nem csak kötelezettség, de egyben védi is a reklám közzétevőjét. Ha a reklámról utóbb kiderül, hogy nem forgalmazható terméket népszerűsített, a médiafelület tulajdonosa a nyilatkozat birtokában mentesül a felelősség alól. A nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért ugyanis a hirdetőnek kell helyt állni.

A jogsértő weboldalak ellen mára komoly összefogással lépnek fel a hatóságok melyből immár a médiahatóság is kiveszi a részét. Az NMHH akár egy évre is elsötétítheti a nem forgalmazható termékeket kínáló weboldalakat. Igaz, erről további részletek nem jelentek meg azóta.

7. GYÓGYHATÁSSAL KAPCSOLATOS VALÓTLAN ÁLLÍTÁSOK

Ugyancsak feketelistás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat valótlanul gyógyhatásúként reklámozni egy terméket.

A gyógyhatású készítményként – pl. allergia elleni, hajhullás elleni, illetve fogyasztószerként – reklámozott termékek esetében a vevőnek joga van tudni, hogy a kérdéses készítmény gyógyhatása tudományosan bizonyított-e. A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a gyógyhatásra vonatkozó állítás orvosilag nem bizonyított.

Szinte naponta találkozhatunk az online térben fogyasztó „csodaszer” reklámokkal. A testsúlycsökkenést ígérő készítmények reklámjaival kapcsolatban a versenyhivatalnak kiterjedt joggyakorlata van. A GVH több tájékoztatóban is felhívta a figyelmet, hogy mire kell figyelni a vásárlóknak.

A fogyasztószer reklámokkal azért is kell vigyázni, mert a fogyasztói sérülékeny fogyasztói csoportnak minősülnek, ami egy hatósági eljárás esetén súlyosító körülmény a bírság kiszabásakor, és a kötelezettségvállalást is kizárja.

Az ilyen termék reklámozásában különösen figyelni kell a termékkategóriára vonatkozó speciális szabályokra (pl. gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos figyelmeztetés, használati útmutató megismerésének szükségességére vonatkozó felhívás) is.

8. MÁS VÁLLALKOZÁSRA SÉRELMES ÖSSZEHASONLÍTÓ REKLÁM

Az összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé tesz más vállalkozást, aki a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytat, illetve annak termékét vagy szolgáltatását.

Az összehasonlító reklám nem általában tilos, de szigorú korlátai vannak:

  • nem sértheti más vállalkozás vagy annak brand-je és terméke jó hírnevét,
  • nem utánozhat,
  • nem vezethet összetévesztésre,
  • nem szerezhet tisztességtelen előnyt az érintett versenytárssal szemben.

Amennyiben ezeknek a feltételeknek megfelel az összehasonlító marketing gyakorlat, akkor is ügyelni kell arra, hogy az összehasonlítás tárgyilagos legyen és kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukra vonatkozzon.

Ahhoz, hogy egy reklám összehasonlító reklámnak minősüljön nem szükséges kifejezetten megnevezni vagy bemutatni a versenytársat vagy a versenyző terméket. Elegendő lehet a versenytársra vagy termékre történő utalás is (pl. a másik mosószer dobozának közismert külső jegyeire).

Ha azonban reklámból sem közvetlenül, sem közvetve nem állapítható meg, hogy milyen másik termékről lehet szó, nem beszélhetünk összehasonlító reklámról.

9. VALÓTLAN PIACELSŐSÉGI ÁLLÍTÁS

Ha reklámban felsőfokú jelzőt szeretnénk alkalmazni, azaz például azt szeretnék állítani, hogy a mienk a legjobb termék vagy a legolcsóbb szolgáltatás, ennek a megalapozottságát valamennyi versenytárssal, illetve versenyző termékkel szemben tudnunk kell bizonyítani. Ráadásul a reklámozás teljes időtartama alatt igaznak és pontosnak kell lennie ennek az állításnak.

A piacelsőségi állítás sem általában tilos, a gyakorlatban mégis egy tilalomként működik. A fenti kritériumoknak ugyanis csak igen keveseknek sikerül megfelelni.

Ha az adott piacon igen kevés számú versenytárs van jelen, s személyük közismertnek tekinthető, a piacelsőségi állítást tartalmazó reklám összehasonlító reklámnak is minősülhet.

A „csak nálunk” állítás is ebbe a kategóriába eshet, mivel annak nemcsak az egyik lehetséges, hanem elsődleges és reális fogyasztói értelmezése, hogy az adott hirdetés kizárólag a hirdető weboldalán érhető el.

A felsőfokú jelző használata előtt érdemes átgondolni, hogy tudjuk -e objektíve igazolni, hogy a mi termékünk/szolgáltatásunk a „leg”- a piacon, valamennyi versenytársat figyelembe véve, a kampányunk teljes idejére előre látva.  Ellenkező esetben inkább vessük el ezt az ötletet.

10. BURKOLT ONLINE REKLÁM

A szerkesztői tartalomnak álcázott reklám tilalma a natív hirdetések szerelmeseinek rossz hír. Az elektronikus médiában ugyanis tilos olyan módon fizetett hirdetéseket közzétenni, hogy az nem válik el a szerkesztői tartalomtól.

A hirdetés megjelölésére gyakran használják a (x) megjelölést, ez azonban egy átlagos fogyasztó számára nem elegendő tájékoztatás a tartalom reklám jellegéről, így mindenképp indokolt a reklámjelleg egyértelmű megjelölése.

Ez a magatartás a burkolt reklámozás online média beli megfelelője és a közösségi médiára is alkalmazandó.

Online burkolt reklámozásnak minősül az is, amikor az „influencer-ek”, véleményvezérek a számukra nyújtott ellenszolgáltatás fejében az adott termék vagy szolgáltatás igénybevételének előmozdítását, illetve az adott márkanév vagy imázs népszerűsítését célzó online tartalmakat (pl. támogató blog- és vlog-bejegyzéseket, Facebook, Instagram, YouTube posztokat, videókat) tesznek közzé, azonban annak reklám jellegét nem tüntetik fel.

Az ellenszolgáltatás tágan értelmezendő, a „barter” együttműködések is beleértendők.

A GVH-nak mára kiterjedt gyakorlata van jelöletlen social média reklámok miatt, az ebben a tárgyban kiadott útmutatója is több, mint hároméves.

A GVH útmutatója hangsúlyozza, hogy az együttműködést átláthatóan, egyértelműen és szembetűnően kell feltüntetni. Emellett fontos az is, hogy a termék reklámozása egyebekben megfeleljen a reklám előírásoknak.  

A GVH nem ad egy minden esetben egyformán használható megoldást a reklámjelleg feltüntetésére, de bemutat néhány követendő, és néhány kerülendő megoldást. Elvárás az, hogy a felhasználó rögtön lássa, hogy az egy reklámposzt – azaz ne kelljen pl. a posztoknál a „tovább” feliratra kattintani, mivel így a reklámjellegről való tájékoztatás nem jelenik meg a hírfolyamban.

A hatóság kiemeli a címkézés, vagyis hashtagek fontosságát. Az is fontos, hogy a reklámjellegről tájékoztató hashtagnek a hatóság útmutatója szerint az első helyen kell megjelenni.

Ajánlásként példálózó jelleggel felsorol néhány címkét, amit ilyenkor lehet használni: 

#Reklám, #Hirdetés, #Fizetett tartalom, #Szponzorált tartalom, amelyek mellett feltüntetendő az együttműködő vállalkozás neve, logója stb.

A kerülendő (“így nem érdemes”) megoldások közé sorolja azt, amikor az influencer pl. csak annyit ír, hogy #Köszönöm”, vagy csak belinkel egy oldalt, ami a termékre mutat, de nem világos, hogy ez fizetett együttműködést valósít-e meg.

A JOG(GYAKORLAT) NEM TUDÁSA NEM MENTESÍT

A fenti feketelistás kereskedelmi magatartások megítélésében mára kialakult hatósági és bírósági gyakorlat van. A kötelezettségek ismeretének a hiánya nem jelent mentesítést, sőt súlyosító körülményként is értékelhető. A hatóság ugyanis elvárja a vállalkozásoktól, hogy megfelelően tájékozódjanak a joggyakorlatról, és szükség esetén ehhez professzionális segítséget vegyenek igénybe.

Az egyes marketing gyakorlatokat csak az eset összes körülményei alapján lehet megítélni.

A helyes marketing gyakorlat kialakítása sokszor komoly reklámjogi- versenyjogi tervezést igényel.

MIBEN TUD SEGÍTENI A SZALAI LEGAL?

A Szalai Legal specialitása, hogy a digitális vállalkozásokat érintő valamennyi jogterületet összefüggésében, holisztikusan alkalmaz. Így a vállalkozások egy helyen komplex jogi szakértői szolgáltatást kapnak. A jogi megfelelés több, mint egy ÁSZF – igazi eredményeket tartós együttműködéssel és komplex jogi szakértelemmel, valamint az üzleti folyamatok alapos megismerésével lehet elérni. A szolgáltatásunk azoknak a vállalkozásoknak szól, akik elkötelezettek abban, hogy a teljes kereskedelmi gyakorlatukat ezzel a komplex megközelítéssel, szakértő igénybevételével alakítsák ki.

DR. SZALAI ANITA

ÜGYVÉD

Kíváncsi vagy, hogy a marketing gyakorlatod mennyire jogszerű?

JELENTKEZZ BE AUDITUNKRA!

Related Posts