A versenyhatóság most zárult vizsgálata megállapította, hogy az eMAG akciótartási gyakorlata tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben. A GVH ezért 200 millió forint bírságot és közel 4 milliárd forint értékű jóvátételt szabott ki a valótlan akciós árakkal kampányoló webáruház óriásnak.
A VERSENYHATÓSÁG HIVATALBÓL ELLENŐRIZTE A WEBÁRUHÁZ ÓRIÁS AKCIÓTARTÁSI GYAKORLATÁT
A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárása eredetileg az eMAG 2018. november 23-i Black Friday kampányával kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat miatt indult. Később azoban a GVH kiterjesztette az eljárást az eMAG teljes akciótartási gyakorlatára.
A GVH hivatalból indította meg a versenyfelügyeleti eljárást amiatt, hogy az eMAG 2018-ban a Black Friday akció feltételeit nem megfelelően alakította ki. A hatóság az akciós feltételek kialakítását, az árak és kedvezmények feltüntetését, illetve ezek ellenőrzésének rendszerszintű problémáit kifogásolta. Aggályosnak találta azt is, hogy az eMAG az akcióba vont készletmennyiséget nem megfelelően mérte fel az akció iránti várható érdeklődés nagyságához képest.
A GVH tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruház óriással szemben. Álláspontja szerint az eMAG a fenti magatartással valószínűsíthetően nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el. Mindez a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára késztette, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
A Black Friday kampány alatt a termékek bemutatására egy speciális „landing” kampány aloldalon került sor. A eMAG speciális árukészletet különített el a Black Friday kampányra, amelyeket csak az esemény napján kínált eladásra akciós áron. Amennyiben az elkülönített mennyiség értékesítésre került, a termék a továbbiakban nem volt megvásárolható. Amikor a termék árukészlete elfogyott, a termék oldala (és az ajánlat) továbbra is látható maradt, de a weboldalon a „nincs raktáron” címke jelent meg.
A BLACK FRIDAY LANDING OLDALON AZ eMAG PARTNEREI IS REKLÁMOZHATTAK
A landing oldalon lehetőség volt arra is, hogy az eMAG partnerei feltöltsék az eMAG által szervezett akciókban eladni kívánt termékeket. A kampány során minden ajánlat a partnerek által megadott feltételekkel került közzétételre. Főszabály szerint az az eMAG nem ellenőrizte a partnerek értékesítési, árazási tevékenységét.
Az eMAG sikertelenül védekezett azzal, hogy a partnerek kereskedelmi gyakorlatáért nem volt felelős. A GVH kifogásolta, hogy az eMAG a kampányok során nem alakított ki belső szabályokat arra, hogy „eredeti” árként a termék tényleges, jellemző ára jelenjen meg. Ehelyett az áthúzott árak korábban csak alkalomszerűen, nagyon rövid időre érvényesültek.
A GVH később kiterjesztette az eljárást az eMAG több száz kampányát érintő akciótartási gyakorlatára egészen 2014 júliusáig visszamenőleg. A hatóság az eljárást lezáró döntésében megállapította az eMAG felelősségét a partnerek akciós hirdetései maitt is. Az eMAG-nak a kampányok során belső szabályokat kellett volna kialakítani a platformán hirdetett valamennyi akcióra. Az eMAG tehát elvárhatta volna a partnereitől, hogy „eredeti” árként a termék tényleges, jellemző ára jelenjen meg. Ezzel szemben az áthúzott árak korábban csak alkalomszerűen, nagyon rövid időre érvényesültek.
A Versenyhivatal – a korábbi posztunkban ismertetett utóbbi időnkben kialakult gyakorlata szerint – itt is együtt alkalmazta a bírság szankciót a kötelezettségvállalással.
AZ eMAG KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSA
A cégcsoport az eljárás során együttműködött a Versenyhivatallal, és kötelezettségvállalásként a jogsértés jóvátételét célzó intézkedéscsomag megvalósítását vállalta a hatóság felé.
Ennek keretében az eMAG vállalta, hogy
- felhagy a megtévesztő akciókkal;
- megfelelően átalakítja árképzési és árfeltüntetési gyakorlatát, és ezt a piactéri partnereitől, azaz az eladóktól is elvárja;
- emellett az elmúlt 12 hónapban vásárló fogyasztók egyenként 3000 forint értékű kuponkedvezményben részesülnek, összesen legalább kb. 1,08 milliárd forint értékben.
Az eMAG egy jelentős, nagyságrendileg 2,88 milliárd forint értékű vállalkozásfejlesztési vállalást is tett a magyar vállalkozások online kereskedelmi jelenlétének erősítésére. Ebben többek között jutalék-csökkentéssel, oktatással, hirdetési felülettel és logisztikai szolgáltatásokkal támogatja majd partnereit. A vállalások lehetőséget biztosítanak magyar cégek külpiaci terjeszkedésre is az eMAG külföldi (román és bolgár) platformjain.
A vállalkozásfejlesztési vállalást a GVH a digitális versenyképesség fokozása érdekében tette lehetővé az eMAG számára.
A BÍRSÁG – ENYHÍTÓ ÉS SÚLYOSÍTÓ KÖRÜLMÉNYEK
A versenyhatóság a vállalások teljesítésének előírása mellett 200 millió forint bírság megfizetésére is kötelezte az eMAG-ot. Az eMAG azt is vállalta, hogy a döntést nem támadja meg bíróságon. Ez egyben azt jelenti, hogy az ügyben azonnal végrehajthatóvá válik a kiszabott bírság összege.
A versenytanács kis súlyú enyhítő körülményként értékelte, hogy a fogyasztók egy része tudatosabb, felkészülten várja az akciókat és árösszehasonlító oldalak segítségével tájékozódik az egyes ajánlatok „értékéről”. Ilyen enyhítő körülmény volt az is, hogy az eMAG a jogszabályban előírt kötelező időtartamnál hosszabb visszaküldési lehetőséget biztosít a vásárlók számára.
Kiemelt fokú súlyosító körülmény volt azonban, hogy a kifogásolt kereskedelmi gyakorlat több évig tartott és jelentős számú kampányra terjedt ki, illetve hogy a termékkínálat jelentős részét felölelte, és nagyszámú partnert érintett.
Közepes súlyú enyhítő körülménynek tekintette az eljáró versenytanács, hogy az eMAG korábbi években folytatott Black Friday akcióival kapcsolatban is érkeztek a GVH-hoz fogyasztói jelzések, akkor azonban az előzetes vizsgálódás ellenére nem indult eljárás.
Nem jelentett azonban enyhítő körülményt, hogy az utóbbi időben a reklámfilmekben megjelent az a tájékoztatás, hogy az (ár)ajánlat csak az eMAG által értékesített termékekre vonatkozik. Ez a „disclaimer” ugyanis az időszak nagy részében (2019-ig) nem szerepelt a kommunikációkban. Amikor feltüntetésre került, akkor is viszonylag kis betűméretben, ami az észlelhetőségét korlátozta. A GVH szerint a szöveg így nem feltétlenül vált a fogyasztói tájékoztatás részévé.
Érdemes tehát a webáruház kereskedelmi gyakorlatát jogi támogatással kialakítani. Amennyiben kérdése van, jelentkezzen be egy online konzultációra!
Legutóbbi hozzászólások