Tilos lesz a homoszexualitás 18 éven aluliaknak történő népszerűsítése és bemutatása, ha a parlament elfogadja a pedofilellenes és „gyermekvédelmi” törvényjavaslat csomagot. A kiskorúak védelmét célzó médiaszabályok és a reklámszabályok az eltérő nemi identitást bemutató tartalmakkal kapcsolatos korlátozásokkal egészülnek ki, az Alaptörvény szellemére és a gyermekek védelmére hivatkozva. De vajon mennyiben van összhangban ez az Alaptörvény szellemével és tényleg szükséges -e a gyermekek védelme érdekében?
A homoszexualitás bemutatása mint kiskorúak fejlődésére káros tartalom
A törvényjavaslat abból indul ki, hogy
- a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés,
- a nem megváltoztatása, valamint
- a homoszexualitásnak a
népszerűsítése, megjelenítése
alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására.
Ezért a meghatározóan erőszakos és nyílt szexualitást tartalmazó tartalmak közzététele mellett ezen tartalmak bemutatását is szigorúan korlátozza.
A bemutatás is népszerűsítés?
A törvényjavaslat a népszerűsítést és a megjelenítést eleve nem választja el egymástól. Ráadásul a népszerűsítés kifejezés jellemzően a reklámtartalmak definíciós eleme, amely ebben a kontextusban egyáltalán nem értelmezhető.
Amennyiben a törvényjavaslat a jelen szövegezéssel együtt kerül elfogasára, akár úgy is alkalmazható, hogy minden bemutatás egyben népszerűsítés is.
A törvényjavaslat legfontosabb média- és reklámjogi módosításai
- A Médiatörvény a 18-as korhatár kategóriába sorolná a homoszexualitást, és a szexualitás kisebbségeket bemutató tartalmakat, így azok csak 22 óra után kerülhetnek műsorba.
- A Reklámtörvény kiegészülne azzal, hogy 18 éven aluliaknak reklámban sem lehet bemutatni homoszexualitást, illetve eltérő nemi identitást ábrázoló tartalmat.
- Közérdekű közleményként sem lehet szexuális kisebbségeket bemutató tartalmat közzétenni. A törvényjavaslat ezzel elveszi a lehetőséget az LMBTQ közösségek iránt érzékenyítő tartalmak bemutatásától is.
- Ha a homoszexualitással kapcsolatos káros tartalmat nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltató sugározta, a Médiatanácsnak nem csupán lehetősége, de kötelessége is kérni a joghatóság szerinti tagállam hatékony intézkedését.
A törvényjavaslat indoklása és annak vizsgálata
„Az Alaptörvény szellemében és a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének a megóvása érdekében biztosítani kell, hogy ezekkel a tartalmakkal a gyermekek ne találkozzanak a média, illetve reklámfelületeken.” A törvényjavaslat indokolásának ez a tételmondata.
Tényleg ez az Alaptörvény szelleme? És tényleg szükséges a gyerekeket a melegek bemutatásától védeni?
Az Alaptörvény XV. cikke kimondja, hogy Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés nélkül biztosítja. Így tilos a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel. Érdekesség, hogy a nemi identitás az Alaptörvény szerint egyéb helyzetnek minősül, noha a diszkrimináció elleni rendelkezések felsorolásai a nemzetközi és európai uniós jogban hagyományosan védett tulajdonságként tartalmazzák a nemi identitást is.
A médiatörvény klasszifikációs rendelkezései már eddig is biztosították a gyermekek védelmét. A dominánsan erőszakos vagy nyílt szexualitást tartalmazó filmeket 22 óra előtt jelenleg sem lehet közzétenni 18 év alattiak számára.
A szexualitást ábrázoló tartalom kiskorúak védelme érdekében történő szabályozásának csaknem 25 éve kialakult, pszichológiai kutatásokon alapuló rendszere és joggyakorlata van. Ezek a szabályok gondoskodnak arról, hogy azokhoz a veszélyeztetett korosztályba tartozó kiskorúak ne férhessenek hozzá. Legalábbis, ami a lineáris tartalmakat illeti. Más kérdés, hogy a kiskorúak veszélyes médiafogysztása ma már sokkal inkább az on demand platformokon reális.
A szexuális kisebbségek bemutatását a meghatározóan erőszakos, vagy nyílt szexualitást ábrázoló tartalmakkal egy sorban a gyermekek fejlődésére károsnak minősíteni nemcsak sértő, de szakmaiatlan is, hiszen azt minden bizonnyal nem alapozták meg pszichológiai kutatások.
A homoszexualitásról szóló, LMBTQ közösséget megjelenítő tartalmak beemelése a kiskorúak fejlődésére ártalmas tartalmak közé így a gyermekvédelmi cél eléréséhez teljesen szükségtelen és súlyosan diszkriminatív szabályozás.
A szólászabadsághoz, illetve a tájékoztatáshoz való jog sérelme
Az eltérő nemi identitású emberek megjelenítésének korlátozása a médiában és a reklámokban, illetve közérdekű közleményekben a gyemekeket is megfosztja az – életkoruknak megfelelő – azon információhoz való jogától, hogy a heteroszexualitás nem az egyetlen módja, hogy egymást szeressék az emberek.
Ez a szabályozás – a gyermekvédelmi cél mögé bújva – súlyosan korlátozza a szexuális kisebbségek médiában való megjelenéséhez való egyenlő jogát, a velük kapcsolatos társadalmi diskurzust, a kisebbségek elfogadásának elősegítését.
A szexuális kisebbségek bemutatásának korlátozása sérti így az egyenlő elbánás elvét, és a szólásszabadságot.
A pedofília bűncselekmény, a szexuális orientáció megélése alapvető emberi jog. A kettő összemosása szintén szakmaiatlan és súlyosan sértő az LMBTQ közösséghez tartozó embertársainkra.
Sem a pedofíliával kapcsolatos szabályozásnak, sem a média- és reklámszabályoknak nincs szüksége a homoszexualitás bemutatását korlátozó rendelkezésekre.
