A jogszerű lead generálás és marketing adatbázis építés kulcsfontosságú egy digitális vállalkozás számára. Ezen áll vagy bukik, hogy a vállalkozás folyamatos és legális vevő utánpótlásra, vagy előbb-utóbb egy bírságra (is) számíthat. Érdemes tehát áttekinteni az adatvédelmi és reklámjogi követelményeket.
MI A LEAD GENERÁLÁS?
A lead generálás azt a folyamatot jelenti az online marketingben, amelynek során egy vállalkozás a célközönségéből érdeklődőket csinál. Ennek a segítségével az online marketing tevékenység kiszámíthatóan tereli az új érdeklődőket a vállalkozás felé. Az érdeklődők meghatározott aránya az út végén vásárlóvá konvertál.
Ezt hívják az online marketingben fogyasztói útnak (customer journey).
A JOGSZERŰEN ALKALMAZOTT LEAD MAGNET JELENTŐSÉGE
A lead generálás leghatékonyabb eszköze egy ún. lead magnet vagy lead mágnes (magyarul leginkább csaliterméknek szokták hívni), amelyért cserébe az érdeklődő feliratkozva a hírlevélre – megadja az email címét. Fontos, hogy a lead magnettel igazi értéket adj, amiért megéri az érdeklődőidnek az idejével és az adataival fizetni. Ahhoz pedig, hogy ezeket az adatokat jogszerűen használni is tudd, meg kell felelned az adatvédelmi és reklámjogi – fogyasztóvédelmi előírásoknak, figyelembe véve a jogalkalmazói gyakorlatot is.
LEHET -E EGY LEAD MAGNET MEGKÜLDÉSÉT HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁSHOZ KÖTNI?
Egy ajándék e-book megküldéséhez vagy egy ingyenes konzultációra bejelentkezéshez a termék vagy szolgáltatás igénybevételének szükséges feltétele a személyes adataink megadása.
Ha azonban hírlevél küldésre is használni szeretnénk a felhasználó adatait akkor ehhez külön checkboxban a kifejezett hozzájárulását kell kérni. (Alap, hogy a checkbox nem lehet előre kitöltve, ugye ezt már nem kell mondani?)
A NAIH hírlevelekkel kapcsolatos iránymutatása külön foglalkozott a kérdéssel. Az adatvédelmi hatóság szerint hegyedileg kell megvizsgálni, hogy a hírlevél feliratkozásért cserébe nyújtott előny mennyiben befolyásolja az önkéntességet. Az Európai Adatvédelmi Testület elődjének iránymutatása szerint ugyancsak eseteként kell vizsgálni, hogy a hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása okoz-e hátrányt.
A hírlevél feliratkozásért cserébe adott csalitermék esetében arra kell figyelni, hogy a feliratkozóknak juttatott előny nem korlátozhatja a hozzájárulás visszavonását. A leiratkozás pedig semmilyen hátrányt nem okozhat az érintettnek (az előny elvesztését vagy fizetési, költségtérítési kötelezettséget). A leiratkozás lehetőségét minden hírlevélben biztosítani kell a feliratkozáshoz hasonló módon, és az semmiképpen sem lehet bonyolultabb, mint a feliratkozás.
ÍGY FELELJ MEG AZ ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK A LEAD MAGNET ALKALMAZÁSAKOR
Ha a feliratkozás kérésekor a GDPR-nek megfelelően tájékoztatjuk a felhasználót az adatkezelés körülményeiről, és a feliratkozáshoz külön checkbox-ban kifejezett hozzájárulást kérünk, akkor az önkéntesség elve nem sérül. Végső soron a felhasználó döntése, hogy a hirdetett akciót ezzel együtt igénybe veszi -e. A feliratkozónak azonban végig tisztában kell lennie azzal, hogy az ingyenes szolgáltatásért az adatai hírlevél célból történő megadása szükséges. A szakszerűen elkészített adatvédelmi tájékoztató tehát itt is kulcsfontosságú lesz a megfelelően informált hozzájárulások begyűjtésében. A jogszerű adatbázis kialakításához tehát egy megfelelő adatkezelési tájékoztató, és egy adatvédelmi és fogyasztóvédelmi előírásoknak is megfelelő gyakorlat szükséges a weboldalon.
LEHET -E INGYENESNEK HÍVNI A LEAD MÁGNEST, HA AZ ÉRDEKLŐDŐ CSERÉBEN AZ ADATAIVAL „FIZET”?
Ha egy termék vagy szolgáltatás ingyenesként szerepel egy reklámban nagyon fontos, hogy ahhoz még áttételesen sem kapcsolódhatnak plusz költségek. Ellenkező esetben az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel történő reklámozása szintén feketelistás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. A termék szállításával kapcsolatos elkerülhetetlen plusz költségen kívül bármilyen egyéb költség felmerül, az ingyenesként történő reklámozás már nem állja meg a helyét.
Kérdés, hogy a „bármiféle” jelzőbe belefér -e, ha az ingyenesen kínált szolgáltatás esetében a szolgáltató anyagi ellenszolgáltatást nem kér, azonban a szolgáltatás igénybevételének elengedhetetlen feltétele a személyes adataink megadása.
Az utóbbi években számos európai országban került sor jogsértés megállapító határozatok meghozatalára azon az elven, hogy a regisztráció alkalmával megadott adataink összessége áttételesen egy ellenszolgáltatás. Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2019 decemberében hozott, jogsértést megállapító és 1,2 milliárd forintos, rekord összegű bírságot szabott ki a Facebook Ireland Ltd.-vel szemben amiatt, hogy az valótlanul hirdette ingyenesként szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában. A GVH szerint a szolgáltatás valójában nem volt ingyenes, mert a közösségi média szolgáltató felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak, és így „fizettek” a szolgáltatásért.
A Facebook esete a GVH-val
A Kúria nemrégiben nyilvánosságra hozott ítéletében pontot tett annak a vitának a végére, hogy a Facebook magát ingyenesnek hirdető gyakorlata jogsértő-e. A Fővárosi Törvényszék ítéletét helyben hagyva megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2019 decemberében hozott, jogsértést megállapító és 1,2 milliárd forintos, rekord összegű bírságot kiszabó határozatát. A jogerős ítélet kimondta, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat valójában nem volt jogsértő. A fogyasztóknak sem pénzbeli ellenértéket nem kellett fizetniük a Facebook szolgáltatásaiért, sem pedig hátrány nem érte őket a szolgáltatás igénybevételekor. A fogyasztók a Facebookra történő regisztráláskor elfogadják az adatkezelési szabályzatot és az általános szerződési feltételeket, így tisztában vannak azzal, hogy adatokat adnak át és kifejezett hozzájárulást adnak az átadott adatok kezeléséhez.
A Facebook-ítélet jelentősége az online marketingben
A Kúria több alkalommal is hangsúlyozta, hogy csak a GVH által megállapított tényállás és jogalap keretei között hozta meg az ítéletét, a keresethez kötöttség elvének megfelelően.
Nem zárható ki tehát, hogy a jövőben digitális piacokon jellemző személyes adatokért cserébe nyújtott „ingyenes” szolgáltatás a tisztességtelen magatartásnak minősüljön. A Kúria csupán az adott tényállás és jogalap kapcsán vonta kétségbe a GVH megállapításait.
Hiba lenne tehát általános iránymutatásként úgy értelmezni az ítéletet, hogy mostantól az ingyenes szót szabadon lehet azokra a szolgáltatásokra használni, ami felhasználó pénzébe nem, csak az adatába kerül.
Az ingyenesség valótlan állítása továbbra is feketelistás kereskedelmi gyakorlatnak, illetve megtévesztő gyakorlatnak minősülhet, akár abban az esetben is, ha a digitális szolgáltatás ellenértéke a felhasználó adata volt.
Érdemes tehát az adattranszferrel járó online szolgáltatások (pl. hírlevél szolgáltatás) céljáról világosan tájékoztatni a felhasználót, hogy megfelelő tájékoztatás alapján adhassa a hozzájárulását a hírlevél küldéséhez.
A jó gyakorlat kialakítása nem csak jogi, hanem marketing kérdés is. Ha a „cseréről” korrektül informáljuk az érdeklődőket, az nem csak a jogi megfelelésben, de az érdeklődőkkel való kapcsolatunk kialakításában is meghálálja magát.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült.
A Szalai Legal kizárja a felelősségét annak egyedi ügyben történő felhasználásáért. Egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadás az adott ügy konkrét körülményeinek ismeretében adható.
Fordulj hozzánk bizalommal, ha hasonló témában segítségre van szükséged a honlapon található elérhetőségeken, illetve a hello@szalailegal.hu email címen!
Legutóbbi hozzászólások