A reklámadó története a 2014-es bevezetése óta számos fordulatot élt meg. A 2022. év végén a hároméves felfüggesztés a törvény szerint magától lejárna. Bár a kormány kormány 2022. május 26-án bejelentette, hogy a reklámadót módosított feltételekkel élesztené újra, 2022. október 19-i törvényjavaslata szerint a moratórium meghosszabbítását kezdeményezi mégis. A reklámadó felfüggesztése így 2023. év végéig meghosszabbodna. Blogcikkem hangsúlyozottan a reklámadó jogi, és nem pénzügyi-számviteli aspektusairól ad egy tömör áttekintést.
FRISSÍTSÜK FEL A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓKAT!
Az elmúlt 3 évben a kommunikációs szektor már-már elfejtette az őt terheló speciális adónemet. Érdemes ezért először egy összefoglalóval felfrissíteni az ismereteinket.
A KEZDETEK
A reklámszektort terhelő adónemet a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény vezette be. A törvény 2014. augusztus 15-én lépett hatályba, a közlönyállapothoz képest már módosított szöveggel és azóta is számos módosításon esett át.
MILYEN REKLÁMOK UTÁN KELL FIZETNI?
A reklámadókötelezettség főszabály szerint a reklám közzétételét terheli. Kivételesen azonban a reklám közzétételének megrendelése is lehet adóköteles. Ha a közzétevő a reklámadó fizetési kötelezettségéről, illetve annak megfizetéséről nem nyilatkozott, akkor a megrendelőt is terhelheti annak megfizetése.
Speciális mentesség vonatkozik ugyanakkor az országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség által közzétett reklámokra. A nemzeti válogatott keret működtetésével, az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásával vagy az amatőr versenyrendszer működtetésével összefüggésben közzétett reklámok után nekik nem kell adózni.
A REKLÁMADÓ ALANYAI
A reklámadót a törvényben meghatározott reklámfelületek tulajdonosának, internetes reklám esetén pedig a reklám közzétevőjének kell megfizetni. A reklámközzétevő már említett nyilatkozatának hiányában a megrendelőnek abban az esetben kell fizetnie, ha nem magánszemély.
AZ ADÓ ALAPJA
Az adóalap a reklámfelület tulajdonosának és az interneten közzétett reklám közzétevőjének az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétele. Ehhez adódik hozzá a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött szerződés szerinti jutaléka, ha reklám közzététele ügynökségen keresztül történik.
Ha reklám megrendelőjének reklámadót kell fizetni, akkor a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része lesz adóköteles.
A REKLÁMADÓ MÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSAI
A 2014. augusztus 15-én hatályba lépett Ratv. progresszív adót vezetett be a reklámok közzétételéből származó árbevételre. A reklámadó kezdetben hat, az árbevétel alapján megállapított progresszív adókulcsból álló adótáblát tartalmazott. Később annak átalakítása folytán már csak kettő adókulcsból állt. A módosítás lehetővé tette, hogy azok az adóalanyok, akiknek adózás előtti eredménye 2013-ban negatív vagy nulla volt, az adóalapjukat az előző évek elhatárolt veszteségének 50%-ával csökkentsék.
A reklámadó törvény szerint a közzétevőre 2017. július 1. óta 7,5%-os adókulcs vonatkozik. A nettó árbevételből 100.000.000 Ft azonban mentes a reklámadó alól.
A megrendelőre vonatkozó reklámadó mértéke 5% a hatályos törvény szerint.
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
A reklámadó – a reklámközzétevő számára – éves elszámolású adó, az adót adóévente kell megállapítani, bevallani, megfizetni.
Az adó alanya adókötelezettségét – önadózás útján – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.
A médiaszolgáltató az adóelőleget az adóévre az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles bevallani. A sajtótermék/szabadtéri reklámhordozó esetén ez a határidő az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 nap.
A NAV ÁLTAL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS
Az állami adóhatóság a reklámközzétevő adóalany (Ratv. 3. § (1) bekezdés) nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz (Ratv. 7/A § (1) bekezdés). A közzétevőt – illetőségétől függetlenül – kérelmére az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha – adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy 13 – nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli („nemleges adófizetési nyilatkozat”). Ez utóbbi esetben az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a nyilatkozat megalapozottságát.
A nyilvántartásba való bejelentkezésre irányuló kérelem kötetlen formában, papír alapon nyújtható be az illetékes alsó fokú adóigazgatósághoz, az eljárás illetékmentes.
A REKLÁMADÓ FELFÜGGESZTÉSE
2019 júliusa óta azonban valamennyi alany tekintetében egy speciális jogtechnikai megoldással felfüggesztette a jogalkotó a reklámadó alkalmazását. 2022. végéig mind a reklám közzétevője, mint a megrendelő vonatkozásában 0%-ban határozta meg az adókulcsot.
A felfüggesztés 2022 végén tehát magától is lejár, de a kormány már a lejárat előtt fél évvel kommunikálta, hogy azt módosított feltételekkel újra alkalmazni kívánja.
A REKLÁMADÓ MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉS FELFÜGGESZTÉSÉNEK OKAI
Kérdés, hogy mi tartotta vissza a jogalkotót az elmúlt három évben az alkalmazásától, illetve mi volt a számos módosítás oka. Ennek okait pedig a törvény uniós fórumokat megjárt fordulatokban bővelkedő történetében kell keresnünk.
AZ EURÓPAI UNIÓ BIZOTTSÁGÁNAK 2016. NOVEMBER 6- I HATÁROZATA
A reklámadó bevezetésével kapcsolatos intézkedést a Bizottság 2016. november 4-i határozatában a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette. Úgy ítélte meg, hogy a Magyarország által elfogadott adóintézkedés mind annak progresszív szerkezete, mint pedig az elhatárolt veszteségek levonásának lehetősége miatt a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. Ezért elrendelte a nyújtott támogatásoknak a kedvezményezettektől való azonnali és tényleges visszatéríttetését. (A Bizottság hivatalos vizsgálata amiatt indult meg, hogy a legmagasabb sávba egyedül az RTL Magyarország tartozott bele. Az adóalap csökkentésének lehetősége az előző évek elhatárolt veszteségének 50%-ával pedig a TV2-t hozta kedvező helyzetbe.)
AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRVÉNYSZÉKÉNEK 2019. JÚNIUS 27-I ÍTÉLETE
A Bizottság határozatát az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette. A Törvényszék megállapította, hogy a reklámadó progresszivitása és az elhatárolt veszteséggel kapcsolatos levonhatóság nem eredményez szelektív előnyt és ennek következtében állami támogatást sem.
AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG 2021. MÁRCIUS 16- I ÍTÉLETE
A Bizottság fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítéletével szemben, melyet az Európai Bíróság teljes egészében elutasított. Az ítéletben foglaltak szerint a Törvényszék helyesen járt el, amikor megállapította, hogy sem a reklámadó progresszivitása, sem az elhatárolt veszteség levonhatósága nem biztosít szelektív előnyt bizonyos vállalkozások számára.
Az Európai Bíróság megállapította, hogy nem ellentétes az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezésekkel az, ha a tagállamok olyan progresszív adómértékek alkalmazása mellett döntenek, melyek az adóalanyok teherviselési képességének figyelembevételére irányulnak, még akkor sem, ha ezen adómértékek alkalmazása nem kizárólag az adóalanyok nyereségén (hanem pl. az árbevételén) alapulnak. Az Európai Bíróság megítélése szerint a reklámadóval kapcsolatban a Bizottság nem bizonyította, hogy az adónem szabályait nyilvánvalóan hátrányosan megkülönböztető módon alakították ki a magyar hatóságok, az állami támogatási szabályok megkerülésének céljával.
AZ ÚJBÓLI BEVEZETÉS KOMMUNIKÁCIÓJA
A reklámadó újbóli bevezetésének terve a 2022. május 26-i kormányinfón hangzott el.
A kormány kommunikációja alapján a reklámadó alapját az előző évi nettó árbevétel 2,5 milliárd forint feletti része képezi majd. Az adókulcs tekintetében a miniszter nem nyilatkozott. Tekintettel azonban a felfüggesztésre történő utalásra, valószínűsíthetően a Ratv. 7,5 %-os adókulcsa nem módosul.
A reklámadó bevezetésének lehetséges gazdasági követkeményeivel kapcsolatban a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) közleményben reagált a kormány bejelentésére.
A REKLÁMADÓ VISSZAVEZETÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI MÉDIAVÁLLALATOKRA ÉS A GLOBÁLIS ONLINE HIRDETÉSI PLATFORMOKRA
A HVG a Whitereport (White Média Kft.) – a 2021. évre vonatkozó beszámolók hiányában – 2020. évi jelentése szerint megvizsgálta, hogy a bejelentésnek megfelelő paraméterek mellett várhatóan kik lehetnek az alanyai a reklámadónak.
HAZAI MÉDIAVÁLLALATOK
KIADÓK
- Mediaworks
- Centrál Médiacsoport
- Ringier
- HVG
TELEVÍZIÓ MÉDIASZOLGÁLTATÓK
- ViacomCBS
- TV2 Csoport
- RTL Magyarország
- AMC Network Central Europe
- ATV
RÁDIÓ MÉDIASZOLGÁLTATÓK
– nem értek el 2,5 milliárd forintos nettó árbevételt
OUTDOOR/INDOOR FELÜLET TULAJDONOSOK (PLAKÁTCÉGEK)
- JCDecaux
- Publimont
- egyes kisebb cégek is elérhetik.
GLOBÁLIS INTERNETES MÉDIAVÁLLALATOK
A globális technológiai vállalatok (mint a Google vagy a Facebook) reklámadóztatásának problémáival már vannak hazai tapasztalatok.
A globális technológiai cégek esetében a kormány korábban a reklámadó megállapítása érdekében bejelentési kötelezettséget rendelt el Magyarországról származó reklámbevételeik után. Ennek hiányában a NAV több milliárd forint büntetést szabott ki rájuk. A két cég felkerült a legnagyobb adótartozással rendelkező szereplők listájára.
A Facebook és a Google a büntetések ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a bírósághoz, továbbá a Grtv. kettős adóztatás tilalmát sértő alkotmányellenességére hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordultak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíráságához. A Bíróság kimondta, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely a valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségük tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadságával.
A Bíróság azonban az uniós joggal ellentétesnek találta a szabályozás azon részét, amely lehetővé tette, hogy néhány nap alatt egymást követően több mulasztási bírság kerüljön kiszabásra, amelyek halmozott összege elérheti a több millió eurót. Különösen azt kifogásolta, hogy a végleges jelleggel megállapító határozat elfogadását megelőzően a szabályozás nem biztosította e szolgáltatók számára a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges időt és nem adott lehetőséget számukra az észrevételeik megtételére.
A kormány 2021-ben jelentette be, hogy a Facebook kifizetett 3,8 milliárd forintnyi reklámadót 2017-re és 2018-ra.
A Google-ről még kevesebbet lehet tudni, a hvg.hu forrásai szerint a cég ugyan fizetett valamennyit, de ennek összegéről sem a Google, sem a kormány nem adott tájékoztatást.
JOGI KÖVETKEZMÉNYEK
A hosszú bevezetés után megérkeztünk végre a jogi következmények taglalásához, amelyben a reklámadó visszavezetésésének reklámjogi hatásait vesszük sorra.
A legfontosabb jogi következmények pontokba szedve:
- Adózási szempontból is alapvető jelentőségűvé válik a Grtv. szerinti reklámértéklánc-szereplők azonosítása a szereplők egymás közötti szerződéses jogviszonyában.
- A reklámfelület tulajdonosai esetében ismét fontos lesz a Ratv. 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat a reklámadó megfizetéséről. Ennek elmaradása esetén a reklám közzétételének a megrendelője a reklámadó alanyává válik.
- A reklám közzétételének megrendelője reklámügynökség (a Grtv. szerinti reklámközvetítő) és közvetlenül a hirdető egyaránt lehet. Amennyiben ügynökség vásárolja a reklámot, úgy az ügynökség és a hirdető közötti szerződésben fontos kérdés a reklámadó áthárítása is.
- A médiahirdetési felületértékesítési szerződéseket ugyancsak érinti a reklámadó: a reklámadó alapját ugyanis növeli az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli, a kapcsolt sales house által értékesített reklámból származó nettó árbevételének a sales house jutalékával csökkentett része.
- Online hirdetések esetén a reklám közzétevőjének meghatározása önmagában is bonyolult technológiai és reklámjogi elemzést igényel. Példaképpen:
- Influencer együttműködések során a közösségi média felületek tekintetében az influencer felület tulajdonosnak minősülhet, és reklámadó fizetési kötelezettség terhelheti.
- Az automatizált (programmatic) hirdetési rendszerek esetében a felület tulajdonosa vélhetően a hirdetés szolgáltatója (pl. Google), mivel ezen hirdetések esetében a reklámtartalom előzetes kontrollja lehetetlen a Grtv. alapján.
- A hirdetési felületértékesítés jogi konstrukciója (buy out/médiahirdetésifelület-értékesítés) szintén fokozott relevanciával bír majd a reklámadó szempontjából is: buy out (felületbérlet, felületvásárlás) esetén a felület tulajdonosa dologi jogi jellegű rendelkezési jogot enged át a felület bérlőjének/vásárlójának. Ezen szerződések esetében fontos lesz a reklámadó fizetési kötelezettségről is rendelkezni.
A kormány 2022. október 19-én benyújtott törvényjavasalta szerint azonban mindezen következmények további egy évvel elhalasztásra kerülnek. A kormány ugyanis a Magyar Reklámszövetség kérésének megfontosálát követően a reklámadó felfüggesztését 2023 végéig meghosszabítaná.
