fbpx

Hogy kerül a korhatárkarika a tévéreklámokra?

A médiatörvény és a reklámtörvény módosításáról már sok szó esett a homoszexuális tartalmak korlátozásával kapcsolatban. A reklámpiacot mindeközben egy másik jelentős változás köti le. Július eleje óta ugyanis a reklámok sem mentesülnek a korhatárbesorolás alól. Hogy hogy kerül(jön) a karika a reklámokra, nem is annyira egyszerű kérdés a reklámpiac szereplői számára.

Kiskorúak reklám

A GYERMEKVÉDELMI INDOKLÁS – AMIRŐL MÁR SOKAT BESZÉLTÜNK

A  médiatörvény és a reklámtörvény 2021. július 8-án hatályba lépett módosításának alapvetése, hogy

  • a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés,
  • a nem megváltoztatása, valamint
  • a homoszexualitásnak a

népszerűsítése, megjelenítése

alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására.

ÚJ TÍPUSÚ FELNŐTT TARTALOM

A legfontosabb médiajogi módosítás, hogy a – meghatározóan erőszakos és nyílt szexualitást ábrázoló tartalmak mellett – immár a homoszexualitást és a szexuális kisebbségeket bemutató tartalmak is a 18-as korhatár kategóriába tartoznak. Ennek megfelelően a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban csak 22 óra után, rádióban 23 óra után kerülhetnek műsorba.

A “meleg” jelenetek tehát nem csak akkor minősülnek felnőtt tartalomnak, ha nyílt szexualitást tartalmaznak, hanem bármilyen homoszexualitást megjelenítő tartalom csak nagykorúak számára mutatható be a lineáris médiában.

A jogalkotó ezzel nyíltan eltérő mércét alkalmaz a heteroszexuális és homoszexuális tartalmak bemutatása között.

A szabályozással kapcsolatos alkotmányos aggályokat én is vizsgáltam már korábbi blogcikkemben, és azok számos fórumon elhangzottak.

Az új reklámszabályok azonban ezen felül is bőven tartogatnak izgalmakat a reklámpiac szereplői számára.

A KORHATÁRBESOROLÁSSAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK REKLÁMOKBAN

A reklámtörvény kiegészült azzal, hogy 18 éven aluliaknak reklámban egyáltalán nem lehet megjeleníteni

  • a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést,
  • a nem megváltoztatását,
  • valamint a homoszexualitást népszerűsítő tartalmat.

A reklámtörvény módosítása bevezeti a “felnőtt” reklámokat: a reklámokra is kiterjeszti a homoszexualitást, illetve eltérő nemi identitást “népszerűsítő” tartalmak 18-as korhatárbesorolását.

Igen ám, de a reklámokat eddig nem kellett korhatárokba sorolni. A hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény mellett a reklám is mentesült a korhatárbesorolás alól.

Kizárólag a homoszexuális tartalmakra vonatkozó korhatárjelzési kötelezettség pedig igencsak szokatlan megoldás lenne.

A reklámok kötelező korhatárbesorolása meglehetősen szerényen bújik meg a módosítások között: klasszifikáció alóli kivételek új felsorolásából egyszerűen csak kimaradt a reklám.

Mindössze egyetlen szó elhagyásával a jogalkotó a reklámok tekintetében is általános klasszifilációs kötelezettséget ír elő a médiaszolgáltatókra.

Július eleje óta így valamennyi televíziós reklámot – az egyéb műsorszámokhoz hasonlóan – a médiatörvényben meghatározott korhatárkategóriákba kell besorolni.

A besorolásnak megfelelően pedig a reklám teljes időtartama alatt jól látható piktogramot (korhatárkarikát) kell alkalmazni a képernyő valamelyik sarkában.

Hogyan alkalmazandó mindez a magyar közönség számára sugárzott, de nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatókra?

A médiatörvény módosítása e tekintetben is szigorítást jelent. Ha a homoszexualitással kapcsolatos “káros” tartalmat nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltató sugározta, a Médiatanácsnak nem csupán lehetősége (ahogy a korábbi szabályozás tartalmazta), de kötelessége is kérni a joghatóság szerinti tagállam hatékony intézkedését.

A KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNYRE ÉS A TÁRSADALMI CÉLÚ REKLÁMOKRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSOK

A közérdekű közleményeket és társadalmi célú reklámokat érintő módosítás még a reklámoknál is szigorúbb. A törvénymódosítás teljesen elveszi a lehetőséget az LMBTQ közösségek iránt érzékenyítő tartalmak bemutatásától azzal, hogy közérdekű közleményben és társadalmi célú reklámban egyáltalán nem lehet szexuális kisebbségeket bemutató tartalmat közzétenni.

MILYEN PLATFORMRA ÉS HOGYAN ALKALMAZANDÓAK A HOMOSZEXUÁLIS TARTALMAKRA VONATKOZÓ REKLÁMKORLÁTOZÁSOK?

A médiatörvényben foglalt módosítások a lineáris médiaszolgáltatásra – tehát praktikusan televízióra, illetve rádióra vonatkoznak. A lekérhető (on demand) médiaszolgáltatások kínálatára ezért ezek az előírások nem vonatkoznak, így például Netflixen vagy HBO GO-n továbbra sem minősül felnőtt tartalomnak egy meleg kapcsolat ábrázolása.

A reklámtörvény homoszexuális tartalmakkal kapcsolatos új korlátozásait azonban valamennyi reklámra –így a print sajtóra vagy óriásplakátra, de akár google ads vagy social media kampányokra is – alkalmazni kell. 18 éven aluliak számára homoszexualitást vagy eltérő nemi identitást “népszerűsítő” reklám tehát semmilyen platformon nem mutatható be.

DE MIT JELENT A HOMOSZEXUALITÁS NÉPSZERŰSÍTÉSE?

Míg a módosított médiatörvény a népszerűsítést és a megjelenítést eleve nem választja el egymástól, a reklámtörvény már kizárólag a népszerűsítés szót használja a homoszexuális tartalmakra vonatkozó korlátozások bevezetésénél.

A jogalkalmazás számára adja magát a kérdés: a bemutatás egyben népszerűsítés is?

A népszerűsítés szót már régóta ismerjük a reklámtörvényből, mivel az a gazdasági reklám definíciós eleme:

gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)

A megjelenítés szót is használja a reklámtörvény, a vizuális érzékelhetővé tétel, illetve közzététel szinonimájaként.

A médiatörvény szerint a homoszexualitás bármilyen módon – pl. filmben – történő bemutatása a kiskorúak kedvezőtlen befolyásolására alkalmas tartalom lehet. Mivel nem lehet eldönteni, hogy a vesszővel elválasztás „és” vagy „vagy” logikai kapcsolatot jelöl a két szó között, a médiatörvény alapján az sem kizárt, hogy a bemutatás egyúttal népszerűsítésnek is minősül.

A korhatárbesorolás általában is sok kérdést vet fel, de az LMBTQ tartalmakkal szemben sem egyértelmű, hogy a reklámtörvény szerinti korlátozás hogyan értelmezhető. Ha egy meleg pár megjelenik a reklámban, akkor az a homoszexualitás népszerűsítésének tekinthető (jelentsen ez bármit is), vagy kiindulhatunk továbbra is abból, hogy a gazdasági reklám célja az áru és a nem a homoszexualitás népszerűsítése?

HOGY KERÜL(JÖN) A KARIKA A REKLÁMOKRA?

Azt, hogy miért kerül rá, a fentiekben bemutattam, a hogyan viszont nem is annyira egyszerű kérdés.

A korhatárbesorolás egyrészt függ a reklám tartalmáról, másrészt attól, hogy milyen műsorszámok környezetében kerül a reklám bemutatásra.

A klasszifikációs kötelezettség a médiatörvény alapján ugyan a médiaszolgáltató kötelezettsége, de az a reklámjogi értéklánc valamennyi szereplőjét érinti. A televíziós bemutatás ugyanis már csak a lánc végén van, a korhatárbesorolásra pedig már a médiatervezés és a hirdetésértékesítés, illetve a reklámok gyártása során is tekintettel kell lenni.

Mivel sem a reklámgyártás, sem a reklámértékesítés vagy a reklám közzétételének folyamata és üzleti feltételrendszere nem volt erre felkészülve, ezért a reklámpiac szereplői között teljesen új egyeztetési folyamatokat kell kialakítani az új előírás teljesítésével kapcsolatban, és szükség esetén a szerződéseket is módosítani kell a kötelezettségek elosztásával kapcsolatban.

UPDATE

A Médiatanács 2021 szeptemberében új klasszifikációs ajánlást adott ki, amely a reklámok korhatárbesorolásával kapcsolatban is tartalmaz eligazítást.

Az erről szóló blogcikket ITT olvashatod.

Tetszett a cikk? Kövess be a honlap tetején Facebookon vagy Instragramon, hogy elsőként értesülj a következőkről!

Related Posts