A médiatörvény és a reklámtörvény módosításáról már sok szó esett a homoszexuális tartalmak korlátozásával kapcsolatban. A reklámpiacot mindeközben egy másik jelentős változás köti le. Július eleje óta ugyanis a reklámok sem mentesülnek a korhatárbesorolás alól. Hogy hogy kerül(jön) a karika a reklámokra, nem is annyira egyszerű kérdés a reklámpiac szereplői számára.
A GYERMEKVÉDELMI INDOKLÁS – AMIRŐL MÁR SOKAT BESZÉLTÜNK
A médiatörvény és a reklámtörvény 2021. július 8-án hatályba lépett módosításának alapvetése, hogy
- a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés,
- a nem megváltoztatása, valamint
- a homoszexualitásnak a
népszerűsítése, megjelenítése
alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására.
ÚJ TÍPUSÚ FELNŐTT TARTALOM
A legfontosabb médiajogi módosítás, hogy a – meghatározóan erőszakos és nyílt szexualitást ábrázoló tartalmak mellett – immár a homoszexualitást és a szexuális kisebbségeket bemutató tartalmak is a 18-as korhatár kategóriába tartoznak. Ennek megfelelően a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban csak 22 óra után, rádióban 23 óra után kerülhetnek műsorba.
A „meleg” jelenetek tehát nem csak akkor minősülnek felnőtt tartalomnak, ha nyílt szexualitást tartalmaznak, hanem bármilyen homoszexualitást megjelenítő tartalom csak nagykorúak számára mutatható be a lineáris médiában.
A jogalkotó ezzel nyíltan eltérő mércét alkalmaz a heteroszexuális és homoszexuális tartalmak bemutatása között.
A szabályozással kapcsolatos alkotmányos aggályokat én is vizsgáltam már korábbi blogcikkemben, és azok számos fórumon elhangzottak.
Az új reklámszabályok azonban ezen felül is bőven tartogatnak izgalmakat a reklámpiac szereplői számára.
A KORHATÁRBESOROLÁSSAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK REKLÁMOKBAN
A reklámtörvény kiegészült azzal, hogy 18 éven aluliaknak reklámban egyáltalán nem lehet megjeleníteni
- a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést,
- a nem megváltoztatását,
- valamint a homoszexualitást népszerűsítő tartalmat.
A reklámtörvény módosítása bevezeti a „felnőtt” reklámokat: a reklámokra is kiterjeszti a homoszexualitást, illetve eltérő nemi identitást „népszerűsítő” tartalmak 18-as korhatárbesorolását.
Igen ám, de a reklámokat eddig nem kellett korhatárokba sorolni. A hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény mellett a reklám is mentesült a korhatárbesorolás alól.
Kizárólag a homoszexuális tartalmakra vonatkozó korhatárjelzési kötelezettség pedig igencsak szokatlan megoldás lenne.
A reklámok kötelező korhatárbesorolása meglehetősen szerényen bújik meg a módosítások között: klasszifikáció alóli kivételek új felsorolásából egyszerűen csak kimaradt a reklám.
Mindössze egyetlen szó elhagyásával a jogalkotó a reklámok tekintetében is általános klasszifilációs kötelezettséget ír elő a médiaszolgáltatókra.
Július eleje óta így valamennyi televíziós reklámot – az egyéb műsorszámokhoz hasonlóan – a médiatörvényben meghatározott korhatárkategóriákba kell besorolni.
A besorolásnak megfelelően pedig a reklám teljes időtartama alatt jól látható piktogramot (korhatárkarikát) kell alkalmazni a képernyő valamelyik sarkában.
Hogyan alkalmazandó mindez a magyar közönség számára sugárzott, de nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatókra?
A médiatörvény módosítása e tekintetben is szigorítást jelent. Ha a homoszexualitással kapcsolatos „káros” tartalmat nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltató sugározta, a Médiatanácsnak nem csupán lehetősége (ahogy a korábbi szabályozás tartalmazta), de kötelessége is kérni a joghatóság szerinti tagállam hatékony intézkedését.
A KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNYRE ÉS A TÁRSADALMI CÉLÚ REKLÁMOKRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSOK
A közérdekű közleményeket és társadalmi célú reklámokat érintő módosítás még a reklámoknál is szigorúbb. A törvénymódosítás teljesen elveszi a lehetőséget az LMBTQ közösségek iránt érzékenyítő tartalmak bemutatásától azzal, hogy közérdekű közleményben és társadalmi célú reklámban egyáltalán nem lehet szexuális kisebbségeket bemutató tartalmat közzétenni.
MILYEN PLATFORMRA ÉS HOGYAN ALKALMAZANDÓAK A HOMOSZEXUÁLIS TARTALMAKRA VONATKOZÓ REKLÁMKORLÁTOZÁSOK?
A médiatörvényben foglalt módosítások a lineáris médiaszolgáltatásra – tehát praktikusan televízióra, illetve rádióra vonatkoznak. A lekérhető (on demand) médiaszolgáltatások kínálatára ezért ezek az előírások nem vonatkoznak, így például Netflixen vagy HBO GO-n továbbra sem minősül felnőtt tartalomnak egy meleg kapcsolat ábrázolása.
A reklámtörvény homoszexuális tartalmakkal kapcsolatos új korlátozásait azonban valamennyi reklámra –így a print sajtóra vagy óriásplakátra, de akár google ads vagy social media kampányokra is – alkalmazni kell. 18 éven aluliak számára homoszexualitást vagy eltérő nemi identitást „népszerűsítő” reklám tehát semmilyen platformon nem mutatható be.
DE MIT JELENT A HOMOSZEXUALITÁS NÉPSZERŰSÍTÉSE?
Míg a módosított médiatörvény a népszerűsítést és a megjelenítést eleve nem választja el egymástól, a reklámtörvény már kizárólag a népszerűsítés szót használja a homoszexuális tartalmakra vonatkozó korlátozások bevezetésénél.
A jogalkalmazás számára adja magát a kérdés: a bemutatás egyben népszerűsítés is?
A népszerűsítés szót már régóta ismerjük a reklámtörvényből, mivel az a gazdasági reklám definíciós eleme:
gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)
A megjelenítés szót is használja a reklámtörvény, a vizuális érzékelhetővé tétel, illetve közzététel szinonimájaként.
A médiatörvény szerint a homoszexualitás bármilyen módon – pl. filmben – történő bemutatása a kiskorúak kedvezőtlen befolyásolására alkalmas tartalom lehet. Mivel nem lehet eldönteni, hogy a vesszővel elválasztás „és” vagy „vagy” logikai kapcsolatot jelöl a két szó között, a médiatörvény alapján az sem kizárt, hogy a bemutatás egyúttal népszerűsítésnek is minősül.
A korhatárbesorolás általában is sok kérdést vet fel, de az LMBTQ tartalmakkal szemben sem egyértelmű, hogy a reklámtörvény szerinti korlátozás hogyan értelmezhető. Ha egy meleg pár megjelenik a reklámban, akkor az a homoszexualitás népszerűsítésének tekinthető (jelentsen ez bármit is), vagy kiindulhatunk továbbra is abból, hogy a gazdasági reklám célja az áru és a nem a homoszexualitás népszerűsítése?
HOGY KERÜL(JÖN) A KARIKA A REKLÁMOKRA?
Azt, hogy miért kerül rá, a fentiekben bemutattam, a hogyan viszont nem is annyira egyszerű kérdés.
A korhatárbesorolás egyrészt függ a reklám tartalmáról, másrészt attól, hogy milyen műsorszámok környezetében kerül a reklám bemutatásra.
A klasszifikációs kötelezettség a médiatörvény alapján ugyan a médiaszolgáltató kötelezettsége, de az a reklámjogi értéklánc valamennyi szereplőjét érinti. A televíziós bemutatás ugyanis már csak a lánc végén van, a korhatárbesorolásra pedig már a médiatervezés és a hirdetésértékesítés, illetve a reklámok gyártása során is tekintettel kell lenni.
Mivel sem a reklámgyártás, sem a reklámértékesítés vagy a reklám közzétételének folyamata és üzleti feltételrendszere nem volt erre felkészülve, ezért a reklámpiac szereplői között teljesen új egyeztetési folyamatokat kell kialakítani az új előírás teljesítésével kapcsolatban, és szükség esetén a szerződéseket is módosítani kell a kötelezettségek elosztásával kapcsolatban.
UPDATE
A Médiatanács 2021 szeptemberében új klasszifikációs ajánlást adott ki, amely a reklámok korhatárbesorolásával kapcsolatban is tartalmaz eligazítást.
Az erről szóló blogcikket ITT olvashatod.
Tetszett a cikk? Kövess be a honlap tetején Facebookon vagy Instragramon, hogy elsőként értesülj a következőkről!
Legutóbbi hozzászólások