A jogellenes tevékenységek, illetve a joggal való visszaélések feltárásában és megfelelő kezelésében kiemelt szerepet játszanak a visszaélés-bejelentők.
A „whistleblowereket”, akik egy szervezetnél tapasztalt korrupciót, csalást, szakmai mulasztást vagy akár zaklatást bejelentik, azonban megfelelő védelem nélkül jutalom helyett gyakran számos hátrányos jogkövetkezmény éri. A megtorlástól való félelem megfelelő garanciák kiépítése nélkül pedig gyakran eltántorítja a bejelentőket, hogy egy szervezettel kapcsolatban munkavégzése vagy egyéb szerződéses kapcsolata során szerzett aggályos információt bejelentse.
Márpedig a visszaélések visszaszorítása nem csak a közszférában, de a magánszférában is közügy.
A visszaélés-bejelentésekkel kapcsolatos minimumgaranciák megteremtése volt a célja a az Európai Parlament és Tanács 2019 őszén elfogadott, az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 irányelvnek („Whistleblowing Irányelv”, „Irányelv”). Magyarországon 2023. május 25-én került kihirdetésre az Irányelvet átültető jogszabály, a „Bejelentővédelmi törvény” vagy „Panasztörvény”.
A Bejelentővédelmi törvény meghatározott szempontok szerinti „foglalkoztatókra” ró ki bejelentésvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket. A foglalkoztatottak kategóriája pedig jóval tágabb a munkavállalónál: nem csak a munkaviszony, hanem a megbízási és a vállalkozási jogviszony keretében foglalkoztatott személyek is beletartoznak.
A bejelentő- védelmi mechanizmus kialakítása ott is jó gyakorlat lehet, ahol a törvény nem teszi kötelezővé.
A Panasztörvény alapvető fundamentuma a visszaélést bejelentők védelmére vonatkozó garanciális rendelkezés, mely szerint a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány a panasz vagy közérdekű bejelentés megtétele miatt.
Minden hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés miatt és a bejelentő jogviszonyával összefüggésben kerül sor hátrányosnak minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
Bejelentő lehet az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a vállalkozó és az alvállalkozó, illetve a megbízott felügyelete álló természetes személy, vagy akár a gyakornok és az önkéntes is. Nem csak szerződéses kapcsolat esetén, hanem a szerződés előkészítése során vagy a szerződés megszűnését követően is.
A foglalkoztató tulajdonosa vagy ügyvezetője, illetve nem ügyvezető tagja szintén bejelenthez visszaélést.