DIGITÁLIS GAZDASÁG/E-COMMERCE

A jogi előírások nem csupán a weboldalon közzétett ÁSZF-re vonatkoznak, hanem a teljes weboldalon, sőt a kapcsolódó online felületeken is érvényesülniük kell. 

Alap, hogy a weboldal tartalmát úgy kell kialakítani, hogy az összhangban legyen az ÁSZF-ben foglaltakkal.

Az egyre erősödő fogyasztóvédelmi szabályok azonban további kötelezettségeket rónak a webshopok és digitális platformok üzemeltetőire, melyekre különös figyelemmel kell lenni a fogyasztói értékelések közzététele, vagy a keresőfunkció során.

Még mindig lehet látni az online térben olyan vállalkozásokat, ahol az akciók folyamatosak, és a feltüntetett eredeti áron a termék soha nem (volt) elérhető.
Bár a kamu akciózás eddig is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősült, de
2022. május 28-ától az árak feltüntetésére vonatkozó szabályozás tovább szigorodik. Az árleszállítás – vagyis az akció – meghirdetésekor a digitális vállalkozásnak az akciós ár mellett az akciós termék korábbi árát is meg kell jelölni, meghatározott szempontrendszer szerint.
A fogyasztóvédelmi törvény eddig is előírta, hogy a termék árát, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. A fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata pedig megkövetelte, hogy az eredeti eladási árat, a kedvezmény mértékét és a fogyasztó által ténylegesen fizetendő végső árat is feltüntesse a digitális vállalkozás. 

A módosuló árfeltüntetésről szóló rendelet mostantól egészen pontosan előírja a referencia ár meghatározását. A korábbi ár meghatározására részletes szabályokat állapít meg, amely gátat szab a nyakló nélkül hirdetett akcióknak.

Érdemes az akciókra vonatkozó kereskedelmi gyakorlatot szakértő ügyvéd segítségével kialakítani.

Egy digitális térben működő vállalkozás legfőbb értéke az adatvagyona. A marketing adatbázis tekintteében ezért nagyon veszélyes a jogi kockázatok feltárása és megfelelő kezelése nélkül működni. 

Az online értékesítési tölcsérben a leadgenerálás alapvető módszere a megfelő csalitermékkel vagy nyeremányjátékkal történő adatbázis építés. 

Az adattranszferrel járó digitális szolgáltatások – vagyis amikor a szolgáltatás ellenértéke a fogyasztó személyes adata – egy ideje nem csak az adatvédelmi, hanem a fogyasztóvédelmi szabályozásnak és joggyakorlatnak is a  célkeresztjében vannak. 
A legújabb fogyasztóvédelmi szabályok szerint ezek a „csereügyletek” is fogyasztói szerződésnek minősülnek, így a szerződéskötést megelőző tájékoztatás kötelezettsége azokra az esetekre is kiterjed majd, amikor egy digitális tartalomért a fogyasztó az adataival fizet.

A sütikkel kapcsolatban nem mehetünk el amellett sem, hogy a felhasználók harmada már ma is olyan böngészőt használ, amelynek az alapbeállítása nem támogatja a harmadik feles sütik használatát. Legutóbbi bejelentése szerint 2024 második negyedévétől a Google Chrome alapbeállítása is blokkolni fogja a 3rd party cookie-kat, amely gyakorlatilag a külső sütik végét fogja jelenteni.

A 3rd party cookie kivezetéséig hátra levő másfél évben az online marketing legfontosabb kérdése az lesz, hogy milyen alternatívái lehetnek a felhasználók reklámokkal történő célzásának. Mivel addig más nem sok idő van, érdemes időben kezdeni a felkészülést – a marketing és jogi statégiában egyaránt.

Az ügyfelek termékének és szolgáltatásának reklámozása során a fogyasztóvédelmi és reklámszabályokra is figyelemmel kell lenni. Nemcsak a hirdetőnek, a marketing ügynökségnek is ügyelni kell a reklámtartalmi tilalmakra és korlátozásokra, különösen a speciális termékek esetében.

A reklámozás során nem lehet a fogyasztókat megtéveszteni a termék/szolgáltatás jellege, az ár, a minőség vagy a mennyiség tekintetében.

A reklámok nem lehetnek továbbá megtévesztőek vagy agresszívak.

A hirdetés nem tartalmazhat valótlan állításokat a szolgáltatás korlátozott elérhetőségére vonatkozóan, és nem késztetheti azonnali döntéshozatalra a fogyasztókat úgy, hogy ne tudják átgondolni a döntésüket.

Ugyancsak nem lehet a reklám sürgető, és nem gyakorolhat pszichés nyomást a fogyasztókra.

Egy másik gyakori probléma a bait-and-switch reklám, amikor az akciós áron hirdetett áru/szolgáltatás eleve nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben. A hirdetés valódi célja ilyenkor a vásárlók átterelése más, teljes árú termékre vagy szolgáltatásra.

A direkt marketing üzenetekkel tilos spamelni, vagyis csak annak lehet marketing hírleveleket küldeni, aki ehhez kifejezetten hozzájárult. Ha az ügynökség az ügyfelek helyett küld hírlevelet, akkor arról az ügyfélnek előzetesen tájékoztatni kell a saját ügyfeleit.

A jogszerű reklámok kialakítása gyakran bonyolult szakértői jogi feladat, amelynek hanyagolása súlyos bírságokat vonhat maga után.

A szerzői jogi alkotások a törvény erejénél fogva jogi védelemben részesülnek, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel bírnak. A védelemnek ugyan nem feltétele a hatósághoz történő bejelentés, azonban jogvita esetén azonban fontos bizonyító ereje lehet annak, ha a mű szerepel az SZTNH önkéntes műnyilvántartásában. 

Egy digitális vállalkozás az egyik legfőbb vagyoneleme a szellemi alkotása, így a felhasználás jogi menedzselése és  megfelelő szerződések kialakítása kardinális.

Ha más tartalomkészítők szellemi tulajdonát használjuk reklámozáshoz, mindig meg kell előzetesen győződnünk arról, hogy rendelkezünk a felhasználáshoz szükséges engedélyekkel. Ha a reklámhoz zenére, fotóra vagy más szellemi alkotásra van szükségünk, mindig ügyeljünk azok jogtisztaságára.

Zene felhasználásához például az ArtisJustól lehet engedélyt kérni. Az ArtisJus egy közös jogkezelő szervezet, aki a szerzők nevében, azok jogvédelme érdekében lép fel. A közös jogkezelésre azért van szükség, mert a zene területén sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználók nem képesek egyenként megkeresni a szerzőket az engedélyért. Az online felhasználás feltételeiről és tarifáiról bővebben itt tájékozódhatsz.

Ne dőlj be a hidelmeknek! Azzal, hogy egy műnek csak bizonyos részét használjuk, vagy a művet megváltoztatjuk, nem feltétlenül kerülhető el el a szerzői jogsértést.  

Az online reklámozás megkezdése előtt ellenőriznünk kell, hogy a népszerűsítendő áru vagy szolgáltatás rendelkezik -e védjeggyel.

A védjegy bejegyzése kizárólagos jogot ad arra, hogy a hirdető egy adott szót vagy szavakat, nevet, dizájnt vagy logót bizonyos árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használjon. Tíz évig érvényes, és bizonyos követelmények teljesülése esetén megújítható. A védjegybejelentéshez mindenképp érdemes ügyvéd segítségét kérni.

A hirdetési láncban azért fontos a védjegy, mert a hirdetés értékesítője, illetve közzétevője úgy bizonyosodhat meg legkönnyebben, hogy az adott logó, brand név vagy szlogen használatára biztosan jogosult a hirdető, és neki mint a felhasználásban részt vevő közreműködőnek sem lesz baja a jogsértő használatból, ha a védjegy benne van a közhiteles védjegyadatbázisban.

Egy márkajelzés csupán a használatával is szert tehet bizonyos fokú jogi védelemre, de ha komoly üzletet szeretnénk rá építeni, érdemes biztosra menni és megszerezni a védjegyoltalmat.  A szerzői joggal szemben a védjegy jogosultság keletkezésének a feltétele a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) általi regisztráció. 

A védjegy az egyes áruk és szolgáltatások eredetének azonosítására szolgáló jogi oltalom, de kiemelkedő szerepet játszik a marketingben is.

A védjegy lajstromba vételével 10 évig kizárólagosan használhatod a védjegyed, és minden használathoz a Te engedélyedre lesz szükség, az oltalom pedig ezt követően is megújítható. 

A brand-ed másolhatalanná válik: védjegyjogosultként bárkivel szemben felléphetsz, aki  az engedélyed nélkül, gazdasági tevékenység körében használja a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést.

Gondold végig, fektetnél a brand-ed építésébe komoly erőforrásokat enélkül a védelem nélkül?

A védjegy növeli a brand értékét, és erősíti a márka iránti bizalmat is.