fbpx

Júniustól a digitális tér fejlődéséhez igazodó új szabályok lépnek életbe a szerzői jogok terén.

A szerzői jogi módosítás elsősorban a szerzői jogi reform részét képező uniós irányelvek hazai jogba történő átültetését célozza. A jogalkotó azonban ezen túlmenően is számos ponton modernizálta a törvényt a digitális kor kihívásaihoz igazodóan, megoldást kínálva a gyakorlatban felmerült problémákra és tapasztalatokra.

A reform első lépéseként még tavaly sor került a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeinek megteremtésére.

A mostani szerzői jogi módosítás legfőbb digitáljogi vívmánya, hogy tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében és erősíti a sajtókiadók platformokkal szembeni alkupozícióit. A digitális térhez igazodó és a szerzők és előadók számára erősebb védelmet biztosító szabályokat vezet be a felhasználási szerződésre vonatkozóan, valamint a digitális térben népszerű új felhasználási módokkal egészíti ki a szabad felhasználást eseteit.

Az alábbiakban sorra vesszük a digitáljogi szempontból legfontosabb módosításokat.

1. A magáncélú másolás modernizációja

Ki gondolná, hogy egészen 2021-ig túlélt az a szabad felhasználás körébe tartozó szerzői jogi szabály, amely szerint a teljes könyv, folyóirat vagy napilap egésze magéncélra csak kézírással vagy írógéppel másolható?

Az írógépek búcsúztatása után jó húsz évvel idén el kell búcsúznunk ettől az előírástól is.

Júniustól a teljes könyvre is a magáncélú felhasználás fő szabálya vonatkozik. Eszerint a természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, azzal az új feltétellel, hogy a műhöz jogszerűen fért hozzá.

Tehát ha letöltünk egy e-bookot, akkor családi körben nyugodtan átmásolhatjuk egy másik adathordozóra, immáron nem kell kézzel írogatnunk, ha a szerzői jogi törvényt be szeretnénk tartani.

2. A szabad felhasználás új esetei

A szabad felhasználás új eseteként vezeti be a szerzői jogi reform

  • a kritika és ismertetés, valamint a
  • karikatúra, paródia vagy stílusutánzat céljából történő felhasználást.

A jogalkotó itt elismerte a digitális kultúra elterjedt felhasználási módját, amikor a művet a humor vagy a gúny kifejezése útján idézik fel. A mémesítés tehát a szabad felhasználás körébe tartozik mostantól.

A forrást és a szerzőt azonban ezekben az esetekben is fel kell tüntetni!

3. A felhasználási szerződésekre vonatkozó előírások modernizációja a digitális tér kihívásaihoz igazodóan

A felhasználási szerződés főszabályként írásbeli formakényszeres szerződés, ami azt jelenti, hogy az érvényességének feltétele az írásba foglalás.

Írásbelinek minősül az elektronikus úton kötött szerződés is, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyv szigorú feltételeinek.

Az elektronikus szerződéskötés szabályai azonban kizárólag az online („kattintások útján”) kötött szerződésekre vonatkoznak, és nem alkalmazhatók az elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel (pl. sms) kötött szerződésekre.

A sajtótermékben történő közzététel, illetve a dobozos szoftverfelhasználási szerződés már eddig is kivétel volt az írásbeliség alól. A kivételeket a módosítás a digitális tér életszerűségéhez igazodóan új felhasználási módokkal egészítette ki.

Az online felhasználás körében

  • nem kizárólagos és ingyenes felhasználási jogot engedő, valamint
  • a szerző tömeges ingyenes felhasználásra tett ajánlatának elfogadására irányuló

felhasználási szerződés érvényesen létrejöhet akkor is, ha az írásbeliség feltételeinek nem felel meg.

A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezések kiegészülnek a felhasználó tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezésekkel:

A szerzői jogi reform alapján a felhasználó évente köteles részletes tájékoztatást nyújtani a szerző számára

  • a műve felhasználásáról,
  • a felhasználás módjáról és mértékéről,
  • a mű felhasználásából eredő bevételekről – felhasználási módonként,
  • a szerző részére fizetendő díjazásról.

Ez a kötelezettség nem vonatkozik a dobozos szoftverfelhasználási szerződésekre, valamint azokra az esetekre, ahol a szerző a díjazásról lemondott.

A film- és audiovizuális művekre vonatkozó felhasználási szerződésekben a felek kiköthetik, hogy csak akkor áll fenn a felhasználó tájékoztatási kötelezettsége, ha a szerző azt írásban vagy elektronikus úton kéri.

Ezeknek a rendelkezéseknek különös jelentősége van a bevételrészesedés alapú díjazást alkalmazó szerződésekben. A felhasználó tájékoztatása a fix díjas felhasználások esetében is fontos a díjazás értékarányosságának megítéléséhez. A tájékoztatási kötelezettség azonban elősegíti a szerző ún. „bestseller klauzula” alkalmazásával kapcsolatos jogérvényesítését is, amely szerint a szerződésmódosítás bíróság általi megállapítása iránti kereset nyújthat be a szolgáltatások értékaránytalansága miatt.

A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre valamint az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.

4. Sajtókiadói jog bevezetése

A szerzői jogi reform szintén fontos eleme a sajtókiadói jog bevezetése. A digitális hírfogyasztás növekedése miatt az egyre jelentősebb online hirdetési bevételek jelenleg nagyrészt a nagy internetes platformoknál realizálódnak. A jogszabályváltozás révén a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik online felhasználásánál.

5. Tartalommegosztó szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések

Az új szabályozás célja

„A szerzői jogi törvénynek reagálnia kell arra, hogy ma már nem feltétlenül külön fogalom a tartalom-előállító és kultúrafogyasztó, hiszen a nagyközönség maga is tartalom-előállítóvá vált. A szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. A szabályok révén e szolgáltatók a rajtuk keresztül elért szerzői jogi tartalmak, vagyis zenék, videók után fizetnek majd az alkotóknak. A törvény új rendelkezései alapján például egyértelművé válik, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltő személyeknek nem kell fizetniük” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a változások kapcsán.

A tartalommegosztó szolgáltató definíciója

A módosítás a tartalommegosztó szolgáltatás meghatározásakor az elektronikus kereskedelemről szóló törvény („Ektv.”) információs társadalommal összefüggő szolgáltatás fogalmából indul ki.

A definíció kiegészítő eleme, hogy a tartalommegosztó szolgáltatások legfontosabb vagy egyik legfontosabb célja

  • a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak nagy mennyiségben való tárolása, nyilvánossághoz közvetítése, üzletszerű összerendezése és reklámozása;
  • annak lehetővé tétele, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személyek (felhasználók) feltöltsék és megosszák ezeket a védett tartalmakat.

A definíció további fontos eleme, hogy akár a tárolásnak, akár a feltöltésnek közvetlenül vagy közvetve haszonszerzésre kell irányulnia.

A tartalommegosztó szolgáltatások az online tartalompiacon ugyanazért a közönségért más tartalommegosztó, például online audio- és videoközvetítési szolgáltatásokkal versenyeznek.

A nyilvánossághoz közvetítés magában foglalja a szerzők és a szomszédos jogosultak (hangfelvétel előállítók, rádió- és televízió-szervezetek, filmelőállítók) on demand felhasználás engedélyezésével kapcsolatos jogát.

A tartalommegosztó platformokra feltöltött művekért való felelősség

A szolgáltató által megszerzett felhasználási engedélyek a feltöltő felhasználók felelősségét is lefedik. A szolgáltatást nem kereskedelmi célból, vagy nem kereskedelmi mértékű bevételt eredményező módon igénybe vevő (vég)felhasználók külön engedély nélkül helyezhetnek el akár szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat is tartalommegosztó szolgáltatók felületein.

A módosítás által bevezetett új rendelkezés szerint a tartalommegosztó javára nem alkalmazható az Ektv. 10. §-ában meghatározott felelősségkorlátozás. Eszerint a tárhelyszolgáltatást végző közvetítő szolgáltató nem kap általános mentesítést a felelősség alól az általa közzétett tartalomért, ha

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b) amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információnak az Ektv. 13. §-a szerinti eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.

A szolgáltatók viszont mentesülnek a felelősség alól a jogosulatlanul elérhetővé tett művek nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételéért, amennyiben az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal jártak el a felhasználási engedélyek megszerzése, illetve a jogosult által konkrétan megjelölt tartalmak elérhetetlenségének biztosítása érdekében, valamint eleget tettek az értesítési-eltávolítási kötelezettségnek, amely a jogsértő tartalom újbóli megjelenésének megakadályozását is magában foglalja.

Az adott helyzetben általában elvárható legnagyobb gondossággal való eljárás fordulata a CDSM irányelv (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/790 IRÁNYELVE a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról) által megkövetelt “best efforts” mérce megjelenítését szolgálja, figyelembe véve a Polgári Törvénykönyv felelősségi rendszerét.

Related Posts