Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy nem felel meg a hálózatsemlegességi előírásoknak, ha a szolgáltatók bizonyos alkalmazások és szolgáltatások használatához korlátlan adatkeretet biztosítanak.
AZ NMHH DÖNTÉSE
A Fővárosi Törvényszék azután fordult az EU legfőbb bírói fórumához, miután a Telenor Magyarország Zrt. az NMHH két, 2017-ben született elmarasztaló döntésével szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálatot.
Az NMHH 2017-ben kötelezte a Telenort az egyes internetes forgalmak közötti megkülönböztetés megszüntetésére. A szolgáltató a MyChat és MyMusic kiegészítő adatcsomagjaiban az uniós rendelettel ellentétesen, tisztán kereskedelmi alapon különböztette meg a csomagban szereplő és az azon kívüli csevegő, zenei és közösségi alkalmazásokat. A csomagok feltételei szerint a kiemelt alkalmazások használatához kötődő adatforgalmat a szolgáltató nem vonta le az előfizető általános adatforgalmi keretéből. A nullás díjszabással az alkalmazások korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradtak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már elfogyott, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni. A cég a hatóság döntései ellen két keresetet indított a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság aztán előzetes döntéshozatalért fordult az EU-s bírósághoz a vonatkozó jogszabályok értelmezését kérve.
AZ EU BÍRÓSÁG DÖNTÉSE
Az uniós bíróság szerint a végfelhasználók jogainak korlátozását jelenthetik az olyan csomagok, ahol kombinálják a „nullás díjszabást” és az egyéb alkalmazások forgalmát blokkoló intézkedéset. Ez ugyanis a kiemelt alkalmazások és szolgáltatások használatát fokozza, míg a többi alkalmazás használatát csökkenti, ellehetetleníti. A nyílt internetre vonatkozó szabályok a fogyasztókon túl a tartalomszolgáltatókat is védik. Így például a közösségi és zenei oldalak üzemeltetőire vagy a különféle alkalmazások fejlesztőire is előnyösek.
A Telenornál az előfizető adatkeretének kimerülése az adott számlázási ciklusban nem volt akadálya bizonyos appok elérésének. Míg a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta a felhasználó elérni, a preferált zenei és social media appok továbbra is elérhetők voltak. Az EU Bírósága szerint ezt a megkülönböztetést objektív jogi kötelezettség vagy műszaki ok nélkül, pusztán kereskedelmi megfontolásból alkalmazta a szolgáltató. Ez a gyakorlat diszkrimintatív volt és sértette a forgalommal kapcsolatos egyenlő bánásmód követelményét.
Az uniós bíróság döntése várhatóan hosszabb időre meghatározza majd mind a szolgáltatók, mind a hatóságok jogértelmezését. A magyar bíróságnak – és a többi tagállam bíróságának is – más, tartalmilag hasonló ügyekben eszerint kell majd döntenie.
Forrás: nmhh.hu
Legutóbbi hozzászólások