fbpx

Recesszióbiztos szerződés – a KKV-k túlélésének záloga lehet a jogi audit

A növekvő infláció, a gyenge forint és a magas energiaárak miatt az utóbbi hónapokban érdemi lassulás tapasztalható a magyar gazdaságban.  Egyre nagyobb a félelem, hogy technikai recesszióba kerül Magyarország, ha nem tartunk máris ott. A jogi előrelátás és a recesszióbiztos szerződés nem csak a túlélés, de a versenyelőnyhöz jutás kulcsa is lehet a kis- és középvállalkozások számára.

A RECESSZIÓ KOCKÁZATAI KKV SZEMÜVEGGEL

A gazdasági recesszió a klasszikus meghatározás szerint[1] a gazdasági aktivitás jelentős, a gazdaságban szétterjedt visszaesése, amely tovább tart néhány hónapnál. Sok közgazdász és elemző már akkor is recesszióról beszél, ha a GDP-növekedés egymást követő két negyedévben negatív előjelű.

A közgazdasági definíciókon túl a recessziónak és a közelgő válságnak közvetlenül látható és érezhető jelei vannak, amelyek magas kockázatot jelentenek a KKV-k számára.

A RECESSZIÓ JELEIKOCKÁZATOK A KKV-K SZÁMÁRA
egyre több vállalkozás küzd fizetési nehézségekkela körbetartozások miatt a legnagyobb vevőiddel is előfordulhat, hogy önhibáján kívül sem tud fizetni, ami számodra is likviditási gondokat okozhat
késedelmes fizetéseka késedelmes vevői teljesítések miatt elcsúszik a finanszírozásod, te is késedelembe esel, emiatt késedelmi kamatot, kötbért kell fizetned
csőd beszállítói és vagy vevői oldalon a magas energia és beszerzési költségek és az alacsony fogyasztói kiadások miattnagy vevői és / vagy beszállítói kitettség esetén megreked az ellátás és / vagy elapad a bevétel jelentős része
a késedelmes teljesítés (beszállítás) vagy részleges teljesítés fennakadásokat okoz az ellátási láncbanaz elégtelen beszállítói szolgáltatás a vevői oldal szolgáltatását is akadályozza
az infláció emelkedikaz infláció miatt veszteséges lesznek korábban kötött hosszú távú megállapodások

A KKV-K SZEREPE A GAZDASÁGBAN

A mikro-, valamint a kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe az uniós és a magyar gazdaságban egyaránt jelentős: a teljes vállalkozói kör 99%-át ők alkotják.[2]

Különösen munkaerőpiaci szerepvállalásuk figyelemre méltó: a magánszektorbeli munkahelyek kétharmada nekik köszönhető. 2018-ban a kkv-szektor részesedése a teljes vállalkozói kör bruttó hozzáadott értékéből 45,7% volt.[3]

A kis- és középvállalkozás többsége az elmúlt években már találkozott ezekkel a recessziós problémákkal a COVID-19 világjárvány idején. Akik épphogy kilábaltak a pandémiás nehézségekből, azoknak különösen nehéz lesz az újabb recessziós nehézséggel megküzdeni. Növeli az esélyeket ugyanakkor, hogy a vállalkozók többsége a válság tapasztalatai után sokkal szervezettebbnek és „ütésállóbbnak” tartja magát, mint bármikor korábban.[4]

A SZERZŐDÉSES KAPCSOLATOK FELÜLVIZSGÁLATA

A szerződések recesszióra való felkészítése a vállalkozások jövőjét megalapozó védelmet nyújthat a közelgő gazdasági bizonytalanság idején.

A stratégiai gondolkozás, szervezettség és a kezdeményezési képesség az előttünk álló recesszióban is a válságállóság kulcsa.  Mindez különösen fontos a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata során is.

Ármódosító klauzulák alkalmazása

Az árak és a szolgáltatások díjainak felülvizsgálatára vonatkozó klauzulák, más néven ár/díjmódosító záradékok a beszerzési és szolgáltatási szerződések általános elemei.  Alkalmazásuk esetén megfelelő időtartam elteltével, vagy egy határozott időponttól a beszállítónak lehetőségük nyílik az áremelés végrehajtására.

Ezek a beszállító számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy költségek növekedésének áthárítsák a vevőre a termék árának vagy a szolgáltatások díjának módosításával.  Ha beszállítóként még nem tartalmaznak ilyen záradékot a szerződéseid, érdemes időben megfontolni azok módosítását. A leendő szerződéseidet pedig javasolt már az ármódosítás lehetőségével megkötni.

Ami a vevői oldalt illeti, természetesen mindenki szeretné a megnövekedett költségek ellenére is az alacsonyabb áron vásárolni a terméket, vagy igénybe venni a szolgáltatást. Az ármódosító klauzulák azonban a vevő érdekét is szolgáló rugalmas megoldások lehetnek azokra az esetekre, amikor enélkül a szerződés teljesíthetetlenné válna.

A vevő számára ugyanakkor garanciális, hogy az árat/díjat érintő szerződésmódosítások megfelelő felkészülési időt és kilépési lehetőséget biztosítsanak.

A szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezések

A legtöbb szerződés tartalmaz a szerződés felmondására vonatkozó rendelkezéseket. Ezek lehetővé teszik a felek számára, hogy kényelmi okokból vagy a másik fél szerződésszegő magatartása esetén a szükséges értesítéssel a megadott határidőn belül felmondják a szerződést.

Ilyen felmondási ok lehet például, ha a másik fél:

  • felszámolási, csődeljárási vagy egyéb meghatározott formában pénzügyi nehézségekbe ütközik,
  • elmulasztja a másik fél kötelezettségének teljesítéséhez szükséges információkat megadni,
  • elmulasztja az esedékes összeg kifizetését,
  • a másik fél jogait és jogos érdeket veszélyeztető módon cselekszik vagy mulaszt,
  • a vállalkozás vezetésében változás következik be.

A rendes felmondás gyakorlásának nem feltétele a szerződésszegés.

Ez a megszüntetési mód általában a határozatlan idejű szerződésben részes feleknek ad kilépési lehetőséget előre meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, vagy meghatározott felmondási idő alkalmazásával indokolás nélkül is. Érdemes a feleknek átgondolni, hogy a recesszióban milyen eddig nem szabályozott esetek állhatnak elő, amelyek bekövetkezése esetén a szerződés teljesítése már nem áll érdekükben.

Azonnali hatályú felmondásra adhat az okot, ha valamelyik fél lényegesen megszegi a szerződést, és az értesítésben meghatározott idő elteltével sem orvosolja a jogsértést. Tekintettel arra, hogy a rendkívüli felmondás alkalmazása – annak váratlansága miatt – bármelyik fél számára cash flow problémákat okozhat, gondos üzleti mérlegelést igényel az alkalmazása.  

A szerződés felmondásának feltételeit minden esetben alapos jogi vizsgálatnak is alá kell vetni, ugyanis a szerződés jogellenes megszüntetésre is jogsértést valósít meg.

Egy megfelelő előkészítés nélkül végrehajtott felmondás könnyen végződhet vesztes bírósági perben, ami többe kerülhet a vállalkozásnak, mint a szerződéses kapcsolat folytatása.

Késedelmi kamat

A felek a késedelmes teljesítés esetére késedelmi kamatot köthetnek ki. Ennek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott mértéke alap esetben a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat. Egy veszélyhelyzeti kormányrendelet azonban 2022. november 10-étől 25%-os késedelmi kamat plafont határoz meg. Az ezt meghaladó részben a késedelmi kamatot úgy kell tekinteni, mintha azt a felek ki sem kötötték volna. A szerződés teljesítésével vagy módosításával kapcsolatos stratégiát ennek figyelembevételével kell felállítani, illetve a szerződéses biztosítékokat is ennek figyelembe vételével kell kialakítani vagy módosítani.

Szerződéses biztosítékok

A szerződéses biztosítékok a szerződések megerősítését szolgálják azzal, hogy a felek a szerződés nem teljesítése esetére előre meghatározzák a szerződésszegés jogkövetkezményeit. Ilyen biztosíték lehet a kötbér, az óvadék vagy a kezesség. A biztosítékok célja egyrészt az, hogy megerősítsék a kötelezett teljesítési készségét, másrészt a jogosult számára fedezetet biztosítanak nem teljesítés esetére.

A megváltozott gazdasági körülmények esetén egyre gyakrabban fordul elő, hogy az egyik (vagy akár mindkét) fél a legnagyobb igyekezete ellenére sem tudja a szerződést teljesíteni. Sokszor a szerződés teljesítése ugyan nem lehetetlen, de az már nem jár a tervezett előnyökkel, vagy akár aránytalan nehézségek árán jön csak össze.

A határozott időtartamú szerződésnél mérlegelni szükséges, hogy a kötelezettségszegés esetére előírt jogkövetkezmény vagy a szerződés teljesítése jár nagyobb hátránnyal a vállalkozás számára.

Ha a szerződés módosított feltételekkel teljesíthető, akkor időben meg kell kezdeni a partnerrel a tárgyalásokat – a szerződés módosítása ugyanis a felek megállapodását igényli!

A szerződés vis maior rendelkezései

Vis maior  alapján akkor lehet mentesülni a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha

  • a kárt okozó körülmény a felelősnek tekintendő személy ellenőrzési körén kívül esik,
  • ami a szerződéskötés időpontjára vetítve előrelátható volt,
  • a szerződésszegő fél részéről nem volt elvárható, hogy a teljesítést akadályozó körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A Polgári Törvénykönyv indokolása szerint ellenőrzési körön kívüli körülménynek tekinthetők „a szerződésszerű teljesítést lehetetlenné tevő radikális piaci változások”. Egyes szakmai álláspontok szerint a “vad és teljesen váratlan” (“wild and totally unexpected”) piaci változást lehet teljesítési akadálynak tekinteni. Más álláspontok szerint a gazdasági ellehetetlenülés nem lehet a szerződésszegés alól kimentési ok. A Kúria azt mondta ki a devizahitel-válság idején, hogy „a gazdasági válságjelenségek nem minősíthetők »vis maiornak«, így nem teszik lehetetlenné a felek között létrejött devizaalapú kölcsönszerződés teljesítését”.

A kialakult bírósági gyakorlat szerint a piaci viszonyok között a gazdasági körülmények akár drasztikus megváltozása is az üzleti kockázatba tartozik, függetlenül attól, hogy mi váltotta ki. Ezen körülmény fokozottan érvényesül a professzionális gazdasági szereplőkkel szemben. Nekik a kárviselési kockázatuk is sokkal magasabb, és ehhez kapcsolódóan kárelhárítás körében sokkal többet meg kell tenniük.

Ebben a gyakorlatban hozott némi változást a Fővárosi Ítélőtábla közelmúltbeli ítélete, amely szerint a COVID-19 koronavírus világjárvány és annak megfékezésére tett intézkedések miatt egyik félnek sem volt felróható egy cipőüzlet céljára bérelt üzlethelyiség bérleti szerződésének nem teljesítése és felmondása. A bíróság ezért vis maiornak minősítette a kijárási korlátozásokat, amely a cipőüzlet szerződésszerű használatát nem tette lehetővé.

A pandémiás időszak nagy tapasztalata, hogy a feleknek érdemes gondot fordítani a vis maior eseteinek és alkalmazhatóságának pontos meghatározására, ha biztosra akarnak menni.

Ha a felek a recessziót vagy a gazdasági válságot a vis maior esetnek akarják tekinteni, azok érvényességéhez a recesszió és a gazdasági válság pontos meghatározása és gazdasági mutatókhoz kötése szükséges.

JOGI KOCKÁZATMÉRLEGELÉS

A legtöbb vállalkozás a pandémiás időszakban már találkozott azzal a problémával, hogy a szerződés teljesítése nem lehetséges vagy az már nem tudja beváltani a megkötéséhez fűződő reményeket.

A vállalkozásoknak szerződésenként kell mérlegelnie, hogy a megváltozott gazdasági környezetben

  • a szerződéses jogviszony folytatása,
  • a szerződés módosítása vagy
  • a szerződés megszüntetése jár -e több előnnyel.

A kockázatmérlegelésnél nem csak az üzleti szempontokat, de a szerződésszegés vagy a szerződés jogellenes megszüntetésének várható jogkövetkezményeket is alaposan körül kell járni.  

De mit tehet az, aki nem tud a szerződésből szabadulni, mert egy határozott időre megtett vállalás ezt nem teszi lehetővé?

Ha biztosak vagyunk benne, hogy nem fogjuk tudni a szerződéses vállalásunkat teljesíteni, akkor bedobhatjuk a lapjainkat: előrehozhatjuk a szerződésszegés jogi következményeit és a szerződésből való szabadulásért cserébe árleszállítást kínálhatunk be.

Megpróbálhatunk arra is hivatkozni, hogy a szerződés gazdasági okok miatt ellehetetlenült. Ez az eset akkor áll fenn, ha a szerződéskötés után a körülményekben beállott változás miatt csak rendkívüli nehézségek vagy aránytalan áldozatok árán lehetne a szerződést teljesíteni, és ezt a kötelezettől nem lehet elvárni.

A clausula rebus sic stantibus elvének érvényesülésére azonban a bírói gyakorlat csak szűk körben lát lehetőséget.A piaci forgalom és a szerződés biztonsága miatt ugyanis a felektől elvárható magatartás az, hogy már a szerződés létrehozatalakor tájékozódjanak, felmérjék és megállapodásukban kalkulálják a piaci viszonyok esetleges változásait.

Ha a szerződés nem ad kilépési (felmondási) lehetőséget, a bírói gyakorlat azt várja a felektől, hogy még a körülmények lényeges változása esetén elsősorban a szerződés módosítására törekedjenek, vagy ha ahhoz nincs meg mindkét fél akarata, akkor a felek elsősorban a szerződés bírói módosításának útját vegyék igénybe.

A JOGI ÁTVILÁGÍTÁS FONTOSSÁGA – AZ EGYEDI SZERZŐDÉSEK ÉS AZ ÁSZF-EK SZINTJÉN IS

A makrogazdasági hullámvölgyek az élet természetes velejárói, és azok a vállalkozás szintjén nehezen kontrollálhatók. Az, hogy bekövetkezik -e a recesszió, nem rajtunk múlik. Hogy azoknak alakítói vagy elszenvedői leszünk -e, már annál inkább.

A megfelelő üzleti és jogi stratégiával a recesszió hatásai csökkenthetők vagy egyenesen a javunkra fordíthatók. A válságálló szerződések a KKV-k túlélésének zálogai lesznek a közeljövőben!

A recesszióbiztos szerződésállomány kialakítása a meglévő szerződések jogi átvilágításával kezdődik. Az a vállalkozás, aki ezt hamarabb elkezdi, a változások alakítójaként léphet fel, és mindig egy lépéssel a másik fél előtt járhat.

Az auditnak nem csak az egyedi szerződésekre, hanem az általános szerződéses feltételekre is ki kell terjedni.

Ezt nem csak a megfelelő érdekvédelem, de az e-kereskedelmre és digitális szolgáltatásokra vonatkkozó egyre szigorodó fogyasztóvédelmi szabályok is szükségessé teszik. A recesszió idején ugyanis még nagyobb érvágás lehet egy bírság a vállalkozások számára.

Még nem késő, hogy elektronikus naptárban rögzítsd a legfontosabb teljesítési határidőket és dátumokat, és elvégezd a szükséges érdek- és kockázatmérlegeléseket.

A kockázatok elemzésével és a lehetséges megoldások feltárásával megelőzhetők a cash flow problémák, és megfelelő rugalmassággal megőrizhetők a hosszútávú szerződéses kapcsolatok.

Ne feledd: ha szerződés csak módosításokkal teljesíthető, a tárgyalásokat az fogja irányítani, aki elsőként előáll egy módosító tervezettel!


[1] Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Gazdaságkutató Irodája (National Bureau of Economic Research, NBER) meghatározása

[2] https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/63/a-kis-es-kozepvallalkozasok

[3] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv18.pdf

[4] https://ifka.hu/medias/970/akoronavirus-jarvanyhatasaamagyarvallalkozasokra.pdf

Felhasznált irodalom:

Leszkoven László: Szerződésszegés a polgári jogban (Wolters Kluwer Kft., 2019)

A jövő digitális és kreatív. Alakítsd a megfelelő jogi felkészüléssel!

MIBEN TUD SEGÍTENI A SZALAI LEGAL?

Jogi felsővezetőként az ügyvédi praxisom létrehozását megelőzően öt éven keresztül menedzseltem vállalatok napi szintű jogi támogatását. Ügyvédi gyakorlatom során több válságos helyzetből is kivezettem ügyfeleimet a pandémiás időszakban. Tudom, hogy a vállalkozás vezetőinek hatékony és időben érkezett segítségre van szüksége a szerződéseik megfelelő menedzseléséhez. A Szalai Legal specialitása, hogy a digitális vállalkozásokat érintő valamennyi jogterületet összefüggésében, holisztikusan alkalmaz. A hosszútávú partneri kapcsolatra törekszem ügyfeleimmel. Igazi eredményeket komplex jogi szakértelemmel és az üzleti folyamatok alapos megismerésével lehet elérni.

DR. SZALAI ANITA

ÜGYVÉD

neked recesszióbiztosak a szerződéseid?

KÉRD AUDIT AJÁNLATUNKAT!

Related Posts