A média, valamint a kreatív és a digitális iparágak alapjaiban épülnek a szerzői jogi védelelmre. A zeneipar, a könyvkiadás, a rádiós és televíziós médiaszolgáltatás, továbbá a szoftveripar és a filmgyártás területén egyaránt meghatározó szerződéstípusok a szerzői jogi licenszekről vagy jogátruházásokról szóló szerződések. A digitális korban egyre nagyobb igény van arra, hogy ezek a szerződések ne papír alapon, hanem az online térben jöjjenek létre. Ebben a blogcikkben ennek a feltételeit járjuk körbe.
HOGYAN LEHET JOGOSULTSÁGOT SZEREZNI A SZERZŐI JOGI MŰVEK FELHASZNÁLÁSÁRA?
A szerzői jogi védelem kiindulópontja, hogy amennyiben egy alkotás egyéni eredeti jellegű és a védelmi idő még nem telt el, akkor felhasználásához engedélyt kell kérni a szerzői jog tulajdonosától, kivéve, ha ezt a kötelezettséget a törvény úgynevezett szabad felhasználási esetként kizárta.
A szerzői engedélyezési jogosultságok gyakorlása, azaz a szerzői mű felhasználásának más részére történő engedélyezése alapvetően két módon valósulhat meg.
Az ún. „nagyjogos művek esetében” a jogosult felhasználási szerződés keretében egyéni engedélyezés során ad engedélyt műve felhasználására, vagy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) által meghatározott kivételes esetekben a vagyoni jogokat átruházza.
Vannak olyan esetek – az ún. „kisjogos felhasználás” esetei -, amikor a felhasználásra nem a szerző ad közvetlenül engedélyt, hanem az engedélyezési jogot a szerző helyett az ún. közös jogkezelő szervezet gyakorolja.
Jelen blogcikkben kizárólag azt tárgyaljuk, hogy a nagyjogos művek felhasználásának jogosítása hogyan valósulhat meg online úton.
A JOGÁTRUHÁZÁSI SZERZŐDÉS TÖRVÉNY SZERINTI KIVÉTELES ESETEI
A szerzői jogi művek felhasználására főszabály szerint felhasználási szerződésben lehet jogot szerezni. A magyar szerzői jogi rezsim – a kontinentális hagyományok szerint – a szerzői vagyoni jogok átruházását csak kivételesen teszi lehetővé.
A szerzői vagyoni jogok az Szjt.-ben meghatározott esetekben és feltételekkel ruházhatók át, illetve szállnak át a jogszerzőre. Ezt követően a jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
Az Szjt. az alábbi eseteket rögzíti, amikor a szerzői jogok a felhasználóra átruházhatók:
- a szoftverre vonatkozó vagyoni jogok,
- az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok,
- a reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok,
- a megfilmesítési jogok, bizonyos felhasználási módokra vonatkozó korlátozásokkal.
A SZERZŐI JOGI JOGOSÍTÁS ÁLTALÁNOS MÓDJA: A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS
A törvényben felsorolt eseteket kivéve minden egyéb esetben csak a szerzői mű felhasználására lehet szerződést kötni az Szjt. alapján.
A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A FELHASZNÁLÁSI ÉS JOGÁTRUHÁZÁSI SZERZŐDÉS TARTALMA
Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Így a felek a felhasználás időbeli, területi, módbeli korlátait, kizárólagosságáról vagy tovább engedélyezhető jellegéről is szabadon rendelkezhetnek. A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére.
A felhasználási szerződésben ezért a törvény „by default” alapesetként rögzített rendelkezéseit is figyelembe véve kell meghatározni a felhasználás pontos terjedelmét és feltételeit. Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik. A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
A törvény a felhasználási szerződés szabályait a jogátruházási szerződésre is megfelelően alkalmazni rendeli.
MIKOR KÖTELEZŐ A SZERZŐI JOGI SZERZŐDÉST ÍRÁSBA FOGLALNI?
A felhasználási és jogátruházási szerződés megkötésére főszabály szerint az Szjt. írásbeli formakötelmet ír elő, meghatározott kivételekkel.
A felhasználási vagy jogátruházási szerződést kizárólag az alábbi esetekben nem kötelező írásba foglalni:
- sajtótermékben, napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött,
- nem kizárólagos, ingyenes, online felhasználási jogot engedő,
- szoftver és a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis nem kizárólagos felhasználására felhasználási jogot engedő, vagy
- a szerző nem címzett vagy meghatározatlan számú személynek tett, ingyenes, nem kizárólagos felhasználási jog engedésére tett ajánlata elfogadásával létrejött felhasználási szerződés esetén.
Minden más esetben a felhasználási és a jogátruházási szerződés érvényességéhez az is szükséges, hogy a felek írásba foglalják.
ONLINE SZERZŐDÉSKÖTÉS – HOGYAN TUD AZ ÍRÁSBELISÉGNEK EGY ONLINE FELÜLETEN KÖTÖTT SZERZŐDÉS MEGFELELNI?
Amennyiben a szerződéskötés a Polgári Törvénykönyv szerint elektronikus úton kötött szerződésnek minősül, az írásbeli szerződés feltételeinek abban az esetben is csak megfelelő aláírás esetén felelhet meg felhasználási szerződés.
A Ptk. szerint írásba foglalt szerződésről akkor beszélhetünk, ha annak megkötésére olyan formába kerül sor, amely alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, valamint a szerződéses nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására.
Elektronikus úton tehát abban az esetben lehet felhasználási szerződést kötni távollevők között, amennyiben az megfelel az írásbeliség kritériumainak, vagyis
- vagy egy online felületen egy érintőképernyőn kézzel aláírják (a szkennelt aláírás nem megfelelő, és mivel nehéz bizonyítani a kettő közötti különbséget, ez nem kockázatmentes megoldás);
- vagy minősített elektronikus aláírást helyeznek el a szerződő felek az okiraton, és ezzel teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják a szerződést.
A minősített elektronikus aláírás feltételének alapvetően az alábbi módokon lehet eleget tenni:
- egy elektronikus aláírás szolgáltatónál vásárolt elektronikus aláírás szolgáltatás (Miscrosec Zrt. e-szignó szolgáltatása vagy a Netlock Kft. e-aláírás szolgáltatása), vagy
- az állami szolgáltató (NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) által kínált ún. azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatás használatával.
Az azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés (AVDH) szolgáltatás használatával az is köthet online szerződést, aki nem rendelkezik elektronikus aláírással. Az állami szolgáltató a honlapján keresztül bárki számára ingyenesen lehetővé teszi az AVDH szolgáltatást, akinek van ügyfélkapu hozzáférése. A hitelesíteni kívánt dokumentumot az állami szolgáltató honlapjára fel kell tölteni, és az ügyfélkapuban használt jelszó megadását követően a szerződésre rákerül a hitelesítő záradék.
Fontos, hogy mivel a kézzel aláírt szerződés beszkennelése nem minősül írásbeli aláírásnak, ezért olyan szerződésekben, amelyiknek az írásba foglalását jogszabály írja elő – ilyen a felhasználási szerződés is -, ez nem biztosítja a szerződések érvényességét.
HASZNÁLHATÓ -E ÁSZF AZ ONLINE SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSEKOR?
Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) használata a szerzői jogi művek felhasználásának online engedélyezése során is lényegesen megkönnyíti a nagy tömegben kötendő szerződések létrejöttét, és elkerülhető vele, hogy a jogszerzők egyedileg kívánják módosítani a feltételeket.
Az elektronikus utat biztosító fél azonban a Ptk. szerint köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
Amenyiben a felhasználási szerződés érvényességéhez a törvény írásbeli formát ír elő, a technikai folyamatot ebben az esetben is fontos úgy kialakítani, hogy az írásbeliség követelményének az ÁSZF alkalmazásával kötött szerződéskötések is megfeleljenek.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült.
A Szalai Legal kizárja a felelősségét annak egyedi ügyben történő felhasználásáért. Egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadás az adott ügy konkrét körülményeinek ismeretében adható.
Fordulj hozzánk bizalommal, ha hasonló témában segítségre van szükséged!
Legutóbbi hozzászólások