Az online szerencsejáték liberalizációjával 2023-tól nyereményjátékot is könnyebb lesz szervezni. Az ajándéksorsolás kategóriájának megszűnésével ugyanis a bejelentési kötelezettség is megszűnik egyes nyereményjátékok esetében a szerencsejáték felügyelet felé. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az online marketing egyik legkedveltebb eszközének használatakor ne kellene komplex szabályoknak megfelelni.
MI MINŐSÜL NYEREMÉNYJÁTÉKNAK?
Jogszabályi definíciót ugyan nem találunk, de a szabályozás és a joggyakorlat alapján az alábbiak szerint határozhatjuk meg a nyereményjátékot:
a nyereményjáték – többnyire gazdasági reklámnak/kereskedelmi közleménynek/elektronikus hirdetésnek minősülő – online és televíziós markertingkommunikációs eszköz, amely egy nyeremény termék vagy szolgáltatás kilátásba helyezésével az alábbi célokat szolgálhatja:
- az eladás ösztönzése,
- az interaktivitás növelése,
- marketing adatbázis építése.
MILYEN JOGSZABÁLYOK VONATKOZNAK A NYEREMÉNYJÁTÉKOKRA?
A nyereményjátéknak a magyar szabályozás alapján komplex jogi követelményeknek kell megfelelni, az alábbi főbb aspektusaira tekintettel:
- a szerencsejáték minősítés tekintetében a szerencsejáték törvény szabályait,
- az általános reklám-és fogyasztóvédelmi szabályoknak történő megfelelés tekintetében a reklámtörvény és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi magatartás tilalmáról szóló törvény,
- platform szerinti szabályozás attól függően, hogy online nyereményjátékról vagy valamilyen médiatartalomban megjelenő nyereményjátékról van szó az elektronikus kereskedelmi törvény, vagy a sajtó-, illetve médiatörvény
- a speciális termékekre vonatkozó szabályozás tekintetében egyéb speciális jogszabályok, például a gyógyszertörvény és az étrendkiegészítőkről szóló rendelet
rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Ráadásul a nyereményjáték szükségképpen adatkezeléssel is együtt jár, ezért vonatkoznak rá a hatályos adatvédelmi jogszabályok, mint például a GDPR és az Infotv. is.
Ezen kívül egyéb (szerzői jogi, védjegyjogi, személyiségi jogi stb.) aspektusai is lehetnek egy nyereményjáték szervezésének.
Mindebből jól látszik, hogy a nyereményjáték jogi megfelelésének biztosítása is komplex jogi feladat, amely speciális szakértelmet igényel.
MI MINŐSÜL SZERENCSEJÁTÉKNAK?
Az Szjtv. 2023. január 1-jéig hatályos szabályai alapján a gyakorlatban kétféle nyereményjátékot különböztettünk meg:
- az alapvetően reklámcélú, Szjtv. hatálya alá tartozó ajándéksorsolásokat, és a
- a többi ún. „promóciós” játékokat, amelyek nem minősülnek ajándéksorsolásnak, illetve szerencsejátéknak és nem tartoztak az Szjtv. hatálya alá.
Az Szjtv. szerint – változatlanul – három tényállási elem van, amelyek együttes teljesülése alapján egy játék szerencsejátéknak minősíthető:
- a játékosnak pénzt kell fizetnie, vagy vagyoni értéket kell nyújtania, amelynek fejében
- meghatározott feltételek fennállása, vagy bekövetkezése esetén, jogosulttá kell válnia pénznyereményre vagy más vagyoni értéket képviselő nyereményre és
- a nyerésnek vagy vesztésnek a játékban kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől kell függenie.
A szerencsejáték-felügyeleti hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ( a továbbiakban: SZTFH) honlapján külön felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a fogyasztók részéről a termék megvásárlása vagy a szolgáltatás igénybevétele a szokásos piaci árnál magasabb áron történik, abban az esetben a szokásos piaci ár és a vásárlók által ténylegesen fizetett ár közötti különbözet megfizetése a szerencsejátékká minősülés első feltétele, – a pénzfizetés – megvalósul.
Továbbá amennyiben a játék végén van nyeremény és a nyerés vagy vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlenen múlik, a játék ilyen formában történő lebonyolítása esetén az Szjtv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttesen és teljes mértékben megvalósulnak, és a játék szerencsejátéknak minősül.
NINCS TÖBBÉ AJÁNDÉKSORSOLÁS
Az Szjtv. 2023. január 1-ig hatályos szövege az 1. § (2) bekezdés alapján az Szjtv.-t rendelte alkalmazni az ajándéksorsolásra is – a törvényben szabályozott külön esetekben, anélkül, hogy az szerencsejátéknak minősült volna.
Egy nyereményjáték akkor minősült ajándéksorsolásnak, ha:
- termék vásárlásához, vagy szolgáltatás igénybevételéhez kötődött,
- a kereskedelmi ügylettel egyidejűleg kell sorsjegyet kellett átvennie a résztvevőnek,
- ingyenes volt (a termék, illetve szolgáltatás szokásos piaci árán felül további fizetési kötelezettség nincs),
- „nyilvános húzás” útján történt a nyertes meghatározása.
Az ajándéksorsolás szervezőjével szembeni követelmény volt, hogy a szervezőnek az áru megvásárlásához, illetve szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolva kellett biztosítania a sorsjegy segítségével a játékosoknak a részvétel lehetőségét a játékban, valamint hogy a szerencsejáték fogalmi elemei annak szervezése során ne valósuljanak meg.
Az Szjtv. 2023. január 1-jétől hatályos módosítása az ajándéksorsolásra vonatkozó valamennyi rendelkezést hatályon kívül helyezte, így a nyereményjáték ajándéksorsolás minősítése a továbbiakban nem merül fel. Azt tehát nem kell vizsgálnia nyereményjáték szervezőjének, és a bejelentési kötelezettség sem merült fel.
MIKOR SZÜKSÉGES AZ SZTFH ENGEDÉLYE A NYEREMÉNYJÁTÉKHOZ?
Az SZTFH engedélye abban az esetben szükséges a nyereményjátékhoz, ha az sorsolásos játéknak minősül, mert a sorsolásos játék valamennyi tényállási elemét megvalósítja.
A sorsolásos játék olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező
- a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba
- meghatározott szám, számsor, jel, ábra stb. (a továbbiakban: szám) eltalálása, vagy nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanúsítvány (a továbbiakban: sorsjegy) kihúzása esetén.
- A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétől függ.
Ahhoz, hogy egy nyereményjáték sorsolásos játéknak (és így szerencsejátéknak) minősüljön, valamennyi tényállási elemnek meg kell valósulnia.
A sorsolásos játék az SZTFH engedélye alapján végezhető.
Ha nem valósul meg valamennyi tényállási elem, akkor a nyereményjáték promóciónak minősül, és az SZTFH engedélye, illetve bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele nélkül szervezhető.
A hatályos jogszabályi előírások alapján engedélyköteles szerencsejáték engedély nélküli szervezésére nincs jogszerű lehetőség.
A PROMÓCIÓ ESETEI, AMIKOR NINCS SZÜKSÉG BEJELENTÉSRE
Amennyiben a szervező által szervezett nyereményjáték nem minősül sorsolásos játéknak, azaz nem minősül az Szjtv. értelmében szerencsejátéknak, úgy az SZTFH bevonása nélkül szervezhető.
Az SZTFH ezeket a nyereményjáték fajtákat promóciónak nevezi, és példákat is felsorol arra nézve, amikor a szervezni kívánt nyereményjáték promóciónak minősül.
Ilyen promóciók lehetnek:
- olyan közösségi platformokon meghirdetett nyereményjátékok, amelyek sem vásárláshoz, sem szolgáltatás igénybevételéhez nem kötődnek, sem egyéb fizetési kötelezettség nem terheli a résztvevőt, a játékosnak csak hozzászólnia/megosztania/lájkolnia kell egy adott tartalmat;
- olyan termékvásárláshoz, vagy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó promóció, amely során a résztvevőnek meghatározott szempontok alapján egy pályázatot kell benyújtania (pl. fényképezze le a megvásárolt terméket) és a nyertesek kiválasztása nem sorsolás útján történik;
- olyan nyereményjáték, amelyben a játékos a szokásos piaci áron értékesített termék csomagolásában elrejtett ajándékra válik jogosulttá, a játékos az áru, szolgáltatás árán felül nem fizet semmit a játékban való részvételért,
Lehetőség van arra is, hogy amennyiben a szervezni kívánt nyereményjáték Szjtv. szerinti minősítésével kapcsolatban a szervezőnek kérdése merülne fel, a játékban való részvételi feltételek- és a játék lebonyolítására vonatkozóan szabályok részletes bemutatásának – a promóció meghirdetését megelőzően – megküldésével az SZTFH írásbeli állásfoglalását kérje.
MIKOR VAN SZÜKSÉG KÖZJEGYZŐRE?
Az Szjtv. 18. § (1) bekezdése szerint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha az SZTFH az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.
Ha a játék nem engedélyéhez kötött, a sorsoláshoz nem szükséges közjegyző, de a jogszabályoknak történő megfelelés igazolása érdekében mindenképp javasolt legalább 3 tagú sorsolási bizottságot létrehozni, a sorsolásról jegyzőkönyvet felvenni, és azt aláírva megőrizni.
MILYEN REKLÁMSZABÁLYOKAT KELL ALKALMAZNUNK NYEREMÉNYJÁTÉK ESETÉBEN?
Amennyiben az online nyereményjáték elektronikus hirdetésnek, és így gazdasági reklámnak minősül, akkor az általános reklámkorlátozások és -tilalmak, az Ekertv. elektronikus hirdetési szolgáltatásaira vonatkozó előírások és a speciális termékekre vonatkozó tilalmak vonatkozik rá.
A televíziós (lineáris vagy lekérhető) médiaszolgáltatásban megvalósuló nyereményjátékok esetében a nyereménytárgyat felajánló vállalkozás (reklámozó) megnevezése és a nyereménytárgy bemutatása ún. non-spot kereskedelmi közlemény keretében történik, többnyire a támogatás vagy a termékmegjelenítés szabályai alapján.
SZÜKSÉG VAN -E KÜLÖN JÁTÉKSZABÁLYZATRA?
Az Ekertv. az elektronikus hirdetésre vonatkozó külön szabályok között említi, hogy az elektronikus hirdetéshez kapcsolódóan egyértelműen tájékoztatást kell adni az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjáték ilyen jellegéről, az abban történő részvétel feltételéről.
Az elektronikus hirdetésnek nem minősülő reklám esetén a játékszabályzat az Fttv. 1. sz. melléklet („black list”) 31. pontja szerinti tényállás megállapításának elkerülésére, a nyereményjáték fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő lebonyolításának igazolására szolgál.
A játékszabályzatnak ennek megfelelően az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a részvétel alapvető feltételei,
- a nyereményjátékban részt venni jogosultak köre,
- a nyereményjáték alapvető szabályai,
- a nyereményjáték időtartama,
- a sorsolás körülményei, időpontja, helyszíne,
- a nyereményjátékból történő kizárás feltételei,
- a nyeremény leírása.
A játékszabály célja, hogy a szabályok a résztvevők számára ismertek és egyértelműek legyenek, és hogy megvédjék a játékszervezőt az esetleges jogvitáktól, továbbá fogyasztóvédelmi/szerencsejátékfelügyeleti hatósági eljárásban megfelelően igazolja azt, hogy a szervező a jogszabályoknak megfelelően járt el.
AZ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓT EGYBEN VAGY KÜLÖN KELL ELKÉSZÍTENÜNK?
Az elektronikus kereskedelemmel (jellemzően webshoppal) kapcsolatos adatkezelések esetén NAIH általában elvárja a külön az érintettek külön adatkezelés tájékoztatóban történő tájékoztatását. A nyereményjáték szabályzattal kapcsolatban ilyen konkrét elvárás nem ismert, azonban az analógia alapján az adatkezelési tájékoztató külön dokumentumban történő rögzítése legjobb gyakorlatként ajánlott lehet. Mivel azonban itt jellemzően az áttekinthetőség egy egybe szerkesztés esetén sem sérül úgy, mint egy hosszú, és sokkal több szabályozási kérdést tartalmazó elektronikus kereskedelmi ÁSZF-ben, így hibás gyakorlatnak az egybe szerkesztést sem lehet tekinteni álláspontom szerint.
A hozzájárulás-kérő felületen azonban mindenképp linkelni kell az adatkezelési tájékoztatást tartalmazó dokumentumot.
Akár egybe, akár külön van a játékszabályzat és az adatkezelési tájékoztató szerkesztve, azt egy jól látható külön linken el kell helyezni, hogy a résztvevők/érintettek azt egy kattintással, könnyen megismerhessék.
Fotó: Shutterstock
