A DSA az EU online platformjai számára egyenlő versenyfeltételeket teremt az óriásplatformok megregulázásával. A kisebb szolgáltatók azonban a versenyképesség erősítése mellé új kötelezettségeket is kapnak. A biztonságos digitális tér és a fogyasztók alapvető jogainak védelméből számos magyar vállalkozásnak is ki kell vennie a részét. Bár a vállalkozások a kötelező alkalmazásig még kapnak némi felkészülési időt, érdemes a felkészülést idejében elkezdeni.
A DIGITÁLIS TÉRRE VONATKOZÓ ÚJ JOGSZABÁLYOK – DSA ÉS DMA
Az Európai Bizottság 2022 tavaszán két jogalkotási kezdeményezést javasolt a biztonságosabb és nyitottabb digitális tér megteremtése érdekében:
- a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA – Digital Markets Act) tekintetében 2022. március 25-én,
- a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA – Digital Services Act) tekintetében 2022. április 23-án jutott megállapodásra.
A DSA-nak és a DMA-nak két fő célja van:
- biztonságosabb digitális tér kialakítása, amelyben védik a digitális szolgáltatások valamennyi felhasználójának alapvető jogait;
- egyenlő versenyfeltételek megteremtése az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében mind az európai egységes piacon, mind globális szinten.
A DMA 2022. november 1-jén, a DSA 2022. november 16-án lépett hatályba. Az rendelet kötelező alkalmazása azonban itt is – hasonlóan a GDPR-hez – elválik a hatálytól.
A DSA a hatálybalépést követően tizenöt hónappal vagy 2024. január 1-jétől közvetlenül alkalmazandó az EU-ban, attól függően, hogy melyik következik be később. Az online óriásplatformok számár azonban mindössze 4 hónap felkészülési időt biztosít a rendelet.
MIÉRT VOLT SZÜKSÉG AZ ÚJ SZABÁLYOZÁSRA?
Az új jogszabályok megalkotását a digitális szolgáltatások gyors és széles körű fejlődése indokolta. Az online platformok jelentős előnyökkel jártak a fogyasztók és az innováció számára, és hozzájárultak az Európai Unió belső piacának hatékonyabbá tételéhez. A digitális transzformáció ugyanakkor számos társadalmi és gazdasági problémát is magával vont, amelyek közül a legfontosabb
- az illegális áruk, szolgáltatások és tartalmak online kereskedelme és cseréje és
- a manipulatív algoritmikus rendszerek és a félretájékoztatás veszélye az online alapvető jogokra.
A társadalom és a gazdaság gyorsuló digitalizációja révén néhány nagy platform kapuőrként jelent meg a digitális piacokon, akiknek lehetőségük van arra, hogy magán szabályalkotóként lépjenek fel. Ezek a szabályok néha tisztességtelen feltételeket eredményeznek az ilyen platformokat használó vállalkozások számára, és kevesebb választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára.
Az új jogszabálynak is az az alapvetése, hogy amit hagyományosan jogellenesnek tekintünk, annak internetes formában is jogellenesnek kell lennie. Ezért minden eddiginél magasabbra teszi a mércét – és ezzel együtt a bírságok mértékét is – az online platformok jogellenes és káros tartalmakkal kapcsolatos elszámoltathatósága tekintetében.
MILYEN SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZIK A DSA?
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet hatálya különböző online közvetítő szolgáltatásokra terjed ki, amelyek az EU-ban letelepedett, illetve az EU-ban található igénybe vevők részére kínálnak szolgáltatásokat. A DSA hatálya nem függ a közvetítő szolgáltatást biztosító szolgáltatók letelepedési helyétől. A rendelet az USA-ban vagy épp Kínában letelepedett óriásplatformokra egyaránt alkalmazandó.
Ezek az online közvetítő szolgáltatások a következőket foglalják magukban:
- hálózati infrastruktúrát kínáló közvetítő szolgáltatások: internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, doménnév-regisztrátorok;
- tárhelyszolgáltatások, például felhőalapú számítástechnikai és webhosting szolgáltatások;
- azok a nagy elérésű online keresőprogramok, amelyeket az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10%-a használ, és ezért nagyobb felelősség hárul rájuk az illegális online tartalmak visszaszorítása tekintetében;
- az eladókat és fogyasztókat összefogó online platformok, például online piacterek, alkalmazásáruházak, közösségi gazdasági platformok és közösségimédia-platformok;
- az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10%-át elérő online óriásplatformok, amelyek különös kockázatot jelenthetnek az illegális tartalmak terjesztése és a társadalmi károk tekintetében.
A közvetítő szolgáltatók kötelezettségei a szerepüktől, méretüktől és az online ökoszisztémára gyakorolt hatásuktól függnek. Ugyanakkor a kisebb online platformok, valamint a mikro- és kisvállalkozások számára segítséget jelent, hogy kevesebb kötelezettségek terhelik és különleges mentességek illetik meg őket.
A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓ FELELŐSSÉGE
A rendelet eltérő felelősségi szabályokat alkalmaz az egyszerű továbbítás, a gyorsítótárazás vagy a tárhelyszolgáltatás esetére.
Fontos, hogy a DSA sem telepít a közvetítő szolgáltatókra általános monitorozási vagy aktív tényfeltárási kötelezettséget. Az általuk továbbított vagy tárolt információkat nem kell nyomon követniük. Ugyanígy nyomozati tevékenységet sem vár el tőlük a rendelet: jogellenes tények vagy körülmények aktív feltárására sem kötelesek.
Az illegális online áruk, szolgáltatások vagy tartalmak elleni küzdelemre irányuló intézkedések
A DSA jogellenes tartalom elleni fellépésre kidolgozott mechanizmusa a felhasználók számára egyszerű bejelentést, a platformok számára pedig az úgynevezett „megbízható bejelentőkkel” való együttműködést tesz lehetővé.
A tagállami hatóságok az uniós jog, illetve az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog alapján döntésükben jogellenes tartalomnak minősíthetik a közvetítő szolgáltató által továbbított információt.
A döntés ellen a közvetítő szolgáltató és a jogellenes tartalmat szolgáltató partnere egyaránt jogorvoslattal élhet.
A döntések területi hatálya a célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre korlátozódik. A döntést kibocsátó hatóságnak továbbítania kell a döntést a területileg illetékes digitális szolgáltatási koordinátornak, aki közvetítő szolgáltatótól kapott információk felhasználásával gondoskodik a döntés végrehajtásáról.
Az üzleti felhasználók online piactereken való nyomonkövethetőségére vonatkozó új kötelezettségek
A nemzeti hatóságok az online piacterek igénybe vevőjére vonatkozóan konkrét adatszolgáltatási kötelezettséget írhatnak elő, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató részéről történő azonosításukat. Az adatszolgáltatás általános célja annak vizsgálata, hogy az igénybe vevők megfelelnek -e a vonatkozó uniós és nemzeti jognak. Ezen felül minden esetben meg kell jelölni az információkérés konkrét célját is, továbbá indokolni kell a szükségességét és arányosságát.
AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK
A felhasználók és a civil társadalom helyzetének megerősítésére a DSA transzparencia kötelezettségeket ír elő.
Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések
A közvetítő szolgáltatóknak egyedüli kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük
- a tagállami hatóságokkal, az Európai Bizottsággal és a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével, valamint
- a szolgáltatás igénybe vevőivel történő
közvetlen elektronikus kapcsolattartásra.
Az EU-ban letelepedési hellyel nem rendelkező, de az EU területén szolgáltatást nyújtó közvetítő szolgáltatóknak jogi képviselőt kell kijelölnie abban a tagállamban, amelyben a szolgáltatását kínálja. A jogi képviselő egyfajta önálló felelősséggel bíró kézbesítési megbízottként jár el a közvetítő szolgáltatónak címzett határozatok tekintetében.
A közvetítő szolgáltatók ÁSZF-ének az általuk közvetített szolgáltatások szolgáltatói által a tartalommoderálására vonatkozó rendelkezésekről is tájékoztatást kell nyújtani.
Ha a közvetítő szolgáltatás elsősorban kiskorúakat céloz meg, vagy azt túlnyomórészt kiskorúak veszik igénybe, e közvetítő szolgáltatás nyújtójának oly módon kell elmagyaráznia a szolgáltatás igénybevételének feltételeit és az arra vonatkozó korlátozásokat, hogy az a kiskorúak számára érthető legyen.
A közvetítő szolgáltatóknak kellő gondossággal, objektíven és arányosan kell eljárniuk a tartalommoderálási korlátozások alkalmazása és érvényesítése során. Valamennyi érdekelt fél jogait és jogos érdekeit figyelembe kell venniük, beleértve a szolgáltatás igénybe vevőit megillető alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadságát, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét.
Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak könnyen hozzáférhető, világos és egyértelmű összefoglalót kell biztosítaniuk az ÁSZF-ről a szolgáltatások igénybe vevői számára. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló jogorvoslati és jogérvényesítési lehetőségeket is.
A közvetítő szolgáltatóknak – a mikro- és kisvállalkozások kivételével – évente legalább egyszer jelentést kell közzé tenniük az adott időszakban végzett tartalommoderálásról.
Az átláthatósági jelentésnek ki kell térnie
- a tagállami hatóságoktól kapott döntésekre,
- a megbízható bejelentőkről származó bejelentésekre,
- a saját kezdeményezére végzett tartalommoderálásra – beleértve az automatizált eszközök használatát is,
- a panaszokra.
A tárhelyszolgáltatókra és az online platformokra alkalmazandó további kötelezettségek
A tárhelyszolgáltatóknak bejelentési és cselekvési mechanizmusokat kell alkalmazniuk, amelyek megkönnyítik jogellenes tartalmak kellően pontos és megfelelően indokolt bejelentésének benyújtását. Ha a bejelentés alapján részletes jogi vizsgálat nélkül azonosítható az adott tevékenység vagy tartalom jogellenessége, döntést is hozhatnak. A döntés meghozatala során tárgyilagosan és önkényesség kizárásával kell eljárniuk. A döntésről szóló értesítésben arról is értesíteniük kell az érintetteket, ha a bejelentés feldolgozásához automatizált eszközöket vettek igénybe.
Ha a tárhelyszolgáltató jogellenes tartalom miatt korlátozást alkalmaz, arról a szolgáltatást igénybe vevő érintetteket megfelelő indokolással szintén tájékoztatnia kell.
A tárhelyszolgáltatónak bejelentési kötelezettsége van abban az esetben, ha olyan információ birtokába jut, amelynek alapján személy(ek) életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekmény gyanúja merül fel.
Az online platformot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek
Ezek a rendelkezések a mikro- és kisvállalkozásokra nem, az óriás platformokra viszont minden esetben vonatkoznak.
Az online platform szolgáltatóknak a szolgáltatás igénybe vevői számára a panaszok elektronikus és ingyenes benyújtását lehetővé tevő felhasználóbarát belső panaszkezelési rendszert kell létrehozniuk. A panaszkezelési rendszer a platformok tartalommoderálási döntéseinek megtámadására és jogorvoslat kérésére szolgál peren kívüli vitarendezési mechanizmus vagy bírósági jogorvoslat révén.
A digitális szolgáltatási koordinátorok által kijelölt megbízható bejelentők bejelentéseinek kiemelt kezelésére külön mechanizmust kell létrehozniuk.
Az online platform szolgáltatóinak – észszerű időtartamra és előzetes figyelmeztetést követően – fel kell függeszteniük szolgáltatásaik nyújtását azon igénybe vevők számára, amelyek gyakran tesznek közzé nyilvánvalóan jogellenes tartalmakat.
A felfüggesztésről szóló döntést az online platform szolgáltatóknak egyedi mérlegelés alapján, időben, kellő gondossággal és objektíven kell meghozniuk. Ennek során minden olyan releváns tényt és körülményt figyelembe kell venniük, amely az online platform szolgáltató rendelkezésére álló információkból nyilvánvaló.
Az online platformoknak 2023. február 17-ig, majd azután legalább hathavonta átláthatósági jelentést kell készíteniük.
Ebben minden egyes online platformjukra vagy online keresőprogramjukra vonatkozóan közzé kell tenniük, hogy a szolgáltatásnak az Unióban havonta átlagosan hány aktív igénybe vevője volt. Ha a jelentés alapján a digitális szolgáltatási koordinátor észleli, hogy a havi átlagos aktív igénybe vevők száma eléri a 45 milliós küszöbértéket, akkor erről azonnak tájékoztatnia kell a Bizottságot.
Az online platform szolgáltatóknak úgy kell megtervezniük, kialakítaniuk és üzemeltetniük az online interfészeiket, hogy azok ne legyenek alkalmasak az igénybe vevők manipulálására, vagy szabad és tájékozott döntéshozatali képességük korlátozására.
A hirdetést közzétevő online platform szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók számára minden egyes hirdetés vonatkozásában világosan, tömören, egyértelműen és valós időben feltüntessék a következőket:
a) feltűnő megjelölés, hogy az információ hirdetésnek minősül;
b) ki a hirdető (kinek a nevében került sor a hirdetés megjelenítésére);
c) a hirdetést ki finanszírozta, amennyiben eltér a hirdetőtől,
d) kiket céloz a hirdetés.
Az online platform szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a szolgáltatás igénybe vevői számára egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi annak bejelentését, hogy az általuk szolgáltatott tartalom kereskedelmi tájékoztatásnak minősül-e, vagy tartalmaz-e ilyet.
Az online platform szolgáltatók nem jeleníthetnek meg profilalkotáson alapuló hirdetéseket a szolgáltatások igénybe vevői számára a személyes adatok különleges kategóriáinak felhasználásával.
Az ajánlórendszereket használó platformoknak ÁSZF-ükben meg kell határozniuk azokat a fő paramétereket, amelyek magyarázatot adnak arra, hogy miért ajánlják az adott információkat a szolgáltatás igénybe vevője számára. Több szempont esetén az igénybe vevők számára lehetővé kell tennie a szempontok beállítását.
A kiskorúak számára hozzáférhető online platform szolgáltatók megfelelő és arányos intézkedéseket hoznak a kiskorúak privát szférájának magas szintű védelme és biztonsága érdekében.
Az online platform szolgáltatók nem jeleníthetnek meg profilalkotáson alapuló hirdetéseket interfészeiken, ha kellő bizonyossággal tudatában vannak annak, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú.
Az online platformot üzemeltető szolgáltatók azonban nem kötelesek arra, hogy további személyes adatokat kezeljenek annak értékelésére, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú-e.
Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó egyéb rendelkezések, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel
Ezek a rendelkezések a mikro- és kisvállalkozásokra nem, az óriás platformokra viszont minden esetben vonatkoznak.
Az online piacteret üzemeltető szolgáltatóknak a kereskedők nyomon követhetősége érdekében be kell szerezniük és közzé kell tenniük a kereskedőkre vonatkozó alapvető adatokat, és értékelniük kell, hogy azok megbízhatóak vagy hiánytalanok -e. Ennek érdekében akár alátámasztó iratokat is kérhetnek a kereskedőktől és helyesbítésre szólíthatják fel a kereskedőket.
Ha a kereskedelő nem helyesbíti az adatait, a szolgáltatónak a platform használatát fel kell függesztenie a kereskedő számára.
Ha az online platform szolgáltató tudomást szerez arról, hogy egy kereskedő rajta keresztül jogellenes terméket vagy szolgáltatást kínált, tájékoztatnia kell a fogyasztókat a termék vagy szolgáltatás jogelleneségéről, a kereskedőt azonosító adatokról és a jogorvoslatról. A tájékoztatási kötelezettség kizárólag a hat hónappal a tudomást szerzést megelőzően értékesített termékek/szolgáltatások tekintetében áll fenn.
Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek
Az online óriásplatformot vagy népszerű keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra a DSA további kötelezettségeket ró a rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében:
- a szolgáltatásaik és a kapcsolódó (pl. algoritmikus) rendszerek kialakításából vagy működéséből vagy a szolgáltatásaik használatából eredő rendszerszintű kockázatok értékelésére,
- a kockázatcsökkentésre, kiemelt figyelmet fordítva az ilyen intézkedéseknek az alapvető jogokra gyakorolt hatásaira,
- válságreagálási mechanizmusra,
- évente legalább egyszer, saját költségükön elvégzett független ellenőrzésre,
- az ajánlórendszerekre,
- illetve az online hirdetések további átláthatóságára vonatkozóan,
- hozzáférés biztosítása az ellenőrzött kutatók számára a legnagyobb platformok kulcsfontosságú adataihoz,
- hozzáférés biztosítása a nem kormányzati szervezetek számára az olyan adatokhoz, amelyek nagyobb betekintést adnak az online kockázatok alakulásába.
A Bizottság fokozott felügyeleti és végrehajtási tevékenységet lát el az online óriásplatformok esetében. A felügyeleti és végrehajtási keret megerősíti a független digitális szolgáltatási koordinátorok és a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó testület fontos szerepét is.
Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak létre kell hozniuk egy megfelelést támogató szervezeti egységet.
Ennek az operatív egységektől elkülönülő egységnek megfelelő autoritással, státusszal és erőforrásokkal kell rendelkeznie. A megfelelést támogató egység feladata a rendeletnek történő megfelelés ellenőrzése és közvetlenül a szolgáltató vezető testületének riportál.
MAGATARTÁSI KÓDEXEK
A Bizottság és a Testület előmozdítja olyan uniós szintű önkéntes magatartási kódexek kidolgozását és alkalmazását, amely a rendelet alkalmazásához hozzájárul. A több óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot is érintő jelentős rendszerszintű kockázat merül fel, akkor az érintett óriás szolgáltatókat, illetékes hatóságokat, civil társadalmi szervezeteket és egyéb érintettelet felkérheti magatartási kódex kidolgozására. Ebben konkrát vállalások és kockázatcsökkentési intézkedések meghozatalása, és a végrehajtásukról szóló jelentéstételre szólítja fel a résztvevőket.
Az online hirdetésekre vonatkozó magatartási kódex elősegítését külön is kiemeli a DSA, az online hirdetésközvetítő szolgáltatók és a programmatic hirdetési lánc egyéb szereplői mint speciális érintettek megjelölésével.
A Bizottság az akadálymentesítésre vonatkozó magatartási kódexek alkalmazását is ösztönzi. Közbiztonságot és közegészségügyet érintő válsághelyzetek kezelésére pedig a Testület ajánlhatja a Bizottságnak önkéntes válságkezelési protokollok kidolgozását
A RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSA
A rendelelet végrehajtására a tagállamok kijelölnek egy vagy több, a közvetítői szolgáltatók felügyeletéért és e rendelet érvényesítéséért felelős illetékes hatóságot. A tagállamok pedig közülül az egyik illetékes hatóságot kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátoruknak. A digitális szolgáltatási koordinátor lát el valamennyi feladatot az e rendeletnek az adott tagállamban való felügyeletével és érvényesítésével kapcsolatban. Az érintett tagállam azonban más illetékes hatóságokra is rábízhat egyes konkrét feladatokat vagy ágazatokat.
SZANKCIÓK
A bírságok mértéke a GDPR szigorát idézi, sőt még azon is túltesz.
A kiróható pénzbírságok maximális összege az érintett közvetítő szolgáltató előző pénzügyi évi globális éves forgalmához igazodik.
Ennek akár 6%-áig bírságolható a közvetítő szolgáltató bármely rendeletben foglalt jogsértés esetén.
1%-os bírságmaximumig szankcinálható a helytelen, hiányos vagy félrevezető tájékoztatás, a válaszadás elmulasztása vagy az információk helyesbítésének elmulasztása.
A kényszerítő bírság az érintett határozatban meghatározott naptól kezdve alkalmazandó, maximális napi összege az érintett közvetítő szolgáltató előző pénzügyi évi napi átlagos globális forgalmának vagy bevételének 5 %-a. A szankciókra, illetve azok végrehajtására vonatkozó részletszabályok megalkotása tagállami hatáskör.
