A Panasztörvény 2023. május 25-i kihirdetésével mintegy másfél év késéssel megtörtént az uniós bejelentővédelmi szabályozás átültetése a magyar jogba. Az új bejelentővédelmi rezsim a magánszektorban is elismeri a bejelentések jelentőségét és a bejelentők minél teljesebb védelmének szükségességét. Ennek érdekében számos piaci szereplő számára meglehetősen szoros határidőt szab az új visszaélés-bejelentési rendszer („whistleblowing system”) bevezetésére.
KIK AZOK A VISSZAÉLÉS-BEJELENTŐK ÉS MIÉRT FONTOS A VÉDELMÜK?
A jogellenes tevékenységeknek és a joggal való visszaéléseknek számos formája lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy zaklatás. Akár a közszférában, akár a magánszférában fordulnak elő, a nem megfelelő kezelésük a közérdek súlyos érelméhez vezet.
Az ilyen esetek feltárásában és megfelelő kezelésében kiemelt szerepet játszanak a visszaélés- bejelentők, akik nélkül a visszaélés a felszínre sem kerülne. Ahhoz, hogy a munkakörnyezetükben tudomásukra jutott visszaéléseket – a szervezeten belül vagy a hatóság számára – jelezzék vagy nyilvánosságra hozzák, megfelelő védelmet és garanciát kell kínálni számukra, hogy a bejelentésük miatt semmilyen hátrány nem érheti őket.
A visszaélést bejelentő személyek védelme azonban az uniós irányelv elfogadásáig európai és nemzeti szinten egyenetlen és széttagolt volt. Pedig az irányelv nyilvános konzultációja során 2017-ben elvégzett közvélemény kutatás szerint az 593 résztvevő 10%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt tíz évben a közvetlen munkakörnyezetében tapasztalt visszaélést. A felmérésben részt vevő szervezetek nagyobb valószínűséggel nyilatkoztak úgy, hogy közvetlen tudomásuk van a bejelentők ügyeiről (46% vs. 9%) és hogy a visszaélésekről közvetlenül a bejelentőktől szereztek tudomást (66%).
A visszaélések feltárásának legfőbb akadálya, hogy a megtorlástól való félelem gyakran a eltántorítja a séretetteket vagy a tanúkat arról attól, hogy aggályaikat jelentsék.
Ennek az akadálynak a leküzdése volt a célja az Európai Parlament és Tanács 2019 őszén elfogadott (EU) 2019/1937 irányelvnek az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről („Whistleblowing Irányelv”, „Irányelv”), amely az uniós bejelentő védelem közös minimumszabályait fektette le.
A magyar jogalkotó 2021. december 21. óta tartó adósságát rótta le az Irányelv átültetésével a magyar jogba, amikor 2023. május 25-én hirdette ki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt („Bejelentővédelmi törvény”, „Panasztörvény”). Az uniós és a magyar jogszabály egyaránt tartalmaz a közszférára és a magánszférára vonatkozó rendelkezéseket. Jelen blogcikk azonban kizárólag a piaci szereplők kötelezettségeiről szól.
MELY PIACI SZEREPLŐK KÖTELESEK A BEJELENTŐVÉDELMI RENDSZERT KIALAKÍTANI?
A Bejelentővédelmi törvény meghatározott szempontok szerinti „foglalkoztatókra” ró ki bejelentésvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket. A foglalkoztatók kategóriája pedig jóval tágabb a munkáltatónál: a foglalkoztatottak fogalmába ugyanis nem csak a munkaviszony, hanem a megbízási és a vállalkozási jogviszony keretében foglalkoztatott személyek is beletartoznak.
A törvény szerint belső visszaélés bejelentési rendszert kell létrehozniuk
- a legalább 50 személyt foglalkoztató vállalkozásoknak, illetve
- létszámtól függetlenül a speciális szektorokba tartozó (pl. olaj- és gázipari tevékenységek folytató foglalkoztatók, hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, könyvelő és könyvvizsgáló cégek, adótanácsadók, ingatlanügylettel foglalkozók, ügyvédek) foglalkoztatóknak.
Az 50-249 személyt foglalkoztató szervezetek a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják.
MILYEN HATÁRIDŐK VONATKOZNAK AZ ÉRINTETT VÁLLALKOZÁSOKRA?
A visszaélés-bejelentés belső rendszerét a törvény hatálybalépéséig, vagyis 2023. július 24-ig kell kialakítani.
A Bejelentési törvény a 250 főt el nem érő kötelezettek (vagyis a 50-249 főt foglalkoztató vállalkozások) számára további 5 hónap haladékot ad, 2023. december 17-ig.
A kötelezettségek azonban meglehetősen komplexek, így a belső mechanizmusok megfelelő – munkajogi és adatvédelmi – jogi szakértelemmel történő kialakítását ezeknek a vállalkozásoknak is időben el kell kezdeniük. Különösen arra tekintettel, hogy a tapasztalatok szerint ennél a vállalkozásméretnél többnyire kevésbé lehet építeni a korábban kialakított visszaélés-bejelentési rendszerre.
KI LEHET BEJELENTŐ ÉS HOGYAN TEHETŐ BEJELENTÉS?
Bejelentő lehet a munkavállalón kívül az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a vállalkozó és az alvállalkozó, illetve a megbízott felügyelete álló természetes személy, vagy akár a gyakornok és az önkéntes is. Nem csak a szerződéses kapcsolat alatt, hanem a szerződés előkészítése során vagy a szerződés megszűnését követően is.
A foglalkoztató tulajdonosa vagy ügyvezetője, illetve nem ügyvezető tagja szintén bejelenthet visszaélést.
A bejelentés anonim módon is megtehető, azonban ebben az esetben akár mellőzhető a bejelentés kivizsgálása.
HOL ÉS HOGYAN LEHET A BEJELENTÉST MEGTENNI?
A bejelentést írásban vagy szóban, személyesen vagy akár rögzített telefonvonalon is meg lehet tenni.
A szóbeli bejelentést rögzíteni kell és figyelmeztetni kell a bejelentőt a rosszhiszemű bejelentés következményeire.
A jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ bejelentések megtételére az alábbi módokon kerülhet sor:
- közérdekű bejelentést az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett és a honlapjáról elérhető közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni („Elektronikus rendszer”),
- a foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül, sőt
- a bejelentő akár nyilvánosságra is hozhatja a bejelentését, ha utólag azt a törvény szerinti rendszerekbe bevezetik (az újságírók információforrására ez az előírás nem vonatkozik),
- a bejelentő a feladat- és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél is megteheti a bejelentését.
A BEJELENTÉS KIVIZSGÁLÁSA
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételét hét napon belül vissza kell igazolni és általános tájékoztatást kell adni az eljárási és adatkezelési szabályokról.
A kivizsgálásra a körülmények által lehető tett legrövidebb határidőn, de legfeljebb harminc napon belül sor kell kerüljön. A határidő meghosszabbítására lehetőséget ad a törvény, azonban a kivizsgálás a három hónapot ebben az esetben sem haladhatja meg.
A bejelentés kivizsgálása csak a törvényben foglalt esetekben mellőzhető (pl. azonosítatlan vagy jogosulatlan bejelentő, ismételt vagy aránytalan korlátozást okozó bejelentés).
A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát és meg kell hozni a visszaélések orvoslására alkalmas intézkedéseket.
Ha a bejelentés alapján bűncselekmény gyanúja is felmerül, akkor gondoskodni kell a büntető feljelentés megtételéről.
Ha a bejelentés a foglalkoztató belső szabályzatait sérti (pl. etikai kódex, SZMSZ), a foglalkoztatottal szemben munkáltatói intézkedés is alkalmazható.
A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZERVEZETI ELŐÍRÁSOK
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének a törvény szerint két módon tehetnek eleget a kötelezett vállalkozások:
- szervezeten belül kijelölhetnek erre a célra egy pártatlan személyt vagy szervezeti egységet,
- bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható, hogy szerződés alapján közreműködjön a bejelentés kivizsgálásában.
A bejelentővédelmi ügyvéd
A Bejelentővédelmi törvény bevezeti a bejelentővédelmi ügyvéd jogintézményét, aki a bejelentővédelmi ügyvédi tevékenységet megbízás alapján látja el. A bejelentővédelmi ügyvédi megbízást 15 napon belül a területi ügyvédi kamarának is be kell jelenteni, aki a honlapján közzéteszi a bejelentővédelmi ügyvédek listáját.
A bejelentővédelmi ügyvéd fogadja a bejelentéseket és kapcsolatot tart a bejelentővel, akinek a bejelentés megtételével kapcsolatban jogi tanácsadást is nyújt. A megbízó rendelkezése szerint a vizsgálat lefolytatásában is közreműködhet, így a visszaélés-bejelentés teljes folyamata kiszervezhető a bejelentővédelmi ügyvédnek.
Összeférhetetlenségi szabályok
A bejelentővédelmi ügyvédi megbízás azonban az összeférhetetlenségi szabályok miatt fontos stratégiai kérdés.
Nem lehet ugyanis bejelentővédelmi ügyvéd, aki más megbízási jogviszonyban áll vagy a megbízási szerződéskötést megelőző öt évben más megbízási jogviszonyban állt.
A bejelentővédelmi ügyvédre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a külső szervezetre is megfelelően alkalmazandók.
A VISSZAÉLÉST BEJELENTŐK VÉDELME
A Panasztörvény alapvető fundamentuma a visszaélést bejelentők védelmére vonatkozó garanciális rendelkezés, mely szerint a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány a panasz vagy közérdekű bejelentés megtétele miatt.
Minden hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés miatt és a bejelentő jogviszonyával összefüggésben kerül sor, hátrányosnak minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
A törvény a hátrányos intézkedéseket külön is nevesíti, amelyek egy része
- munkaviszony keretében vagy azzal összefüggésben alkalmazott hátrány (felmondás, felfüggesztés, előléptetés vagy képzés megtagadása, munkaköri feladatok átruházása, negatív teljesítményértékelés, a zaklatás és a bullying különböző formái, diszkrimináció stb.).
- áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása.
Fontos szabály, hogy a bejelentések tartalmára nem vonatkozik a titokvédelem. Ha a bejelentő a bejelentésében valamilyen titokvédelem alá eső információt tár fel, ezzel nem követ el titoksértést.
A bejelentés megtétele jogszerű, ha
- a bejelentő a törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyiként tette meg a bejelentést,
- a bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos, illetve az érintett szerződésben rögzített tevékenységével összefüggésben szerezte,
- alapos okkal vélelmezte, hogy az információ valós.
A vizsgálat megkezdésekor (kivételes esetben később, ha ez az eljárás sikerét meghiúsítaná) a bejelentésben érintett személyt részletesen tájékoztatni kell a bejelentéssel kapcsolatos jogairól (ideérve az adatvédelmi tájékoztatást is).
A bejelentéssel érintett személynek joga van ahhoz, hogy álláspontját tisztességes eljárás során és akár jogi képviselő igénybevételével tegye meg.
ADATVÉDELMI GARANCIÁK
A Bejelentővédelmi törvény fontos adatvédelmi garanciákat fogalmaz meg a bejelentők, illetve a bejelentéssel érintett személyekre vonatkozóan, amelyeket a GDPR-rel összhangban kell alkalmazni.
A bejelentő személyes adatai csak az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatók át és hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
A bejelentéssel érintett személyre vonatkozó információk is csak az eljáró szervvel, illetve annak munkatársaival oszthatók meg.
Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik (érintett), a GDPR szerinti tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joggyakorlás során a bejelentő adati nem tehetők megismerhetővé az érintett számára.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer adatvédelmi keretei között a bejelentő, a bejelentéssel érintett személy és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy személyes adatai csak a bejelentés kivizsgálásához szükséges körben kezelhetők. Az adatkezelés célja kizárólag a bejelentés kivizsgálása, a bejelentett magatartás orvoslása és megszüntetése lehet.
Ezen személyes adatok kizárólag a bejelentés elbírálásában részt vevő szervezet felé továbbíthatók.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer kialakítására fontos adatvédelmi és adatbiztonsági előírás, hogy azt úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő és a bejelentéssel érintett természetes személy adatait a jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg.
Harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő adattovábbításra a GDPR-ben foglalt feltételeken túlmenően abban az esetben kerülhet sor, ha a címzett a Panasztörvényben foglaltak betartására is kötelezettségvállalást tesz.
SOS TEENDŐK VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN
A kötelezett vállalkozások előtt a hatálybalépésig fennmaradó egy, illetve öt hónapos időszakban az alábbi feladatok állnak:
- A visszaélés-bejelentés vizsgálásában és elbírálásában hatáskörrel rendelkező szerv kijelölése, illetve megbízása.
- A visszaélés-bejelentés belső eljárásrendjének és a belső visszaélés-bejelentési rendszer kialakítása.
- A visszaélés-bejelentési szabályzat megalkotása és a bejelentésvédelmi tájékoztató előkészítése.
- A belső adatvédelmi szabályzatok és az adatkezelési tájékoztatók felülvizsgálata és kiegészítése, illetve megfelelő közzététele.
- Megfelelő jogosultság-kezelési és titokvédelmi rendszer kialakítása, a meglévő jogosultsági rendszer frissítése.
- Harmadik országba történő adattovábbítás esetén a kötelezettségvállalási nyilatkozat előkészítése.
MILYEN SZANKCIÓRA SZÁMÍTHATNAK A KÖTELEZETTSÉGET ELMULASZTÓ VÁLLALKOZÁSOK?
A Bejelentési törvényben foglaltak ellenőrzését a foglalkozás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, aki figyelmeztetést alkalmazhat a mulasztó vállalkozásokkal szemben vagy akár meg is tilthatja a foglalkoztatást. Bírság és a tevékenység végzésétől való eltiltás azonban nem alkalmazható.
A visszaélés-bejelentés megakadályozása, illetve annak kísérlete, valamint a bejelentővel szembeni hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása ezen kívül szabálysértésnek is minősül.
Az adatvédelmi előírások betartása fokozott figyelmet és adatvédelmi jogi szakértelmet kíván, mivel ezek megsértése adatvédelmi hatósági eljárást és a GDPR-ben foglalt magas bírságok kiszabását is eredményezheti.
