A COVID-19 hatásai következtében a szerződések teljesítése nehezebbé válhat, a korábban kialkudott feltételek jóval nehezebben, vagy egyáltalán nem teljesíthetőek. Érdemes mérlegelni, hogy a szerződésszegés következményeivel, vagy a szerződés teljesítésével járunk jobban, illetve mikor és hogyan hivatkozhatunk a vis maior-ra.
Előzetes szerződésszegés – a COVID-19 veszteségeit minimalizáló megoldás
Amíg nem járt le a teljesítési határidő, addig szerződésszegésről nem beszélhetünk. De mit lehet tenni akkor, ha már előre tudjuk, hogy nem tudjuk teljesíteni a vállalásunkat?
A Polgári Törvénykönyv ismeri az előzetes szerződésszegés intézményét:
ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat, például az árleszállítást.
Az előzetes szerződésszegés szabályainak célja a veszteségminimalizálás. Arra az esetre ad megoldást, amikor az idő nem nekünk dolgozik. Ilyenkor várhatóan a jogosultat érő kár növekedni fog és a szerződésszegés esetén a helyreállítás, elhárítás, vagy javítás költségesebb lesz.
Ha biztosak vagyunk benne, hogy nem fogjuk tudni a szerződéses vállalásunkat teljesíteni, akkor bedobhatjuk a lapjainkat. Előrehozhatjuk a szerződésszegés jogi következményeit és a szerződésből való szabadulásért cserébe árleszállítást kínálhatunk be.
Vis maiorra természetesen hivatkozhatunk, de ez a szubjektív (kár) felelősség alól jelenthet majd mentesülést.
Szerződés módosításának kezdeményezése a COVID-19 miatt– kettőn áll a vásár
Ha már előre látjuk, hogy nem fogunk tudni teljesíteni, a szerződés módosítását is kezdeményezhetjük. Ennek a megoldásnak a gyenge pontja, hogy kell hozzá a másik fél is. Az előnye, hogy a felek további szerződéses együttműködésére ad lehetőséget, ha meg tudnak állapodni a feltételekben.
Stratégiai kérdés, hogy az első két megoldásból melyiket választjuk. Ha van némi időnk és a szerződés életbentartása a cél, akkor szerződésmódosítás mindenképp hosszabb távon megfelelőbb megoldás.
Ha kevés esélyt látunk a megállapodásra, és az idő nagyon ellenünk dolgozik, akkor előfordulhat, hogy az előzetes szerződésszegés szerint kedvezőbb eljárni.
A vis maior hivatkozás alapossága itt inkább az alkupozíció miatt lehet fontos. A vállalások nem teljesítésének következményeit, illetve a teljesítés átütemezését a felek kölcsönösen határozzák meg.
Szintén fontos hivatkozási alap lehet a tárgyalások során, ha a szerződésmódosítás bírósági feltételei is fennállnak a Polgári Törvénykönyv szerint.
A szerződésmódosítás bírósági megállapítása
Ilyenkor a felek célja a szerződés életben tartása, de csak abban tudnak megállapodni, hogy nem tudnak megállapodni. A felek bíróságtól kérhetik a szerződés módosítását, ha tartós jogviszonyukban a szerződés megkötését követően bekövetkezett körülmény miatt bármelyik fél lényeges jogi érdekét sértené, hogy a szerződés változatlan feltételek mellett kelljen teljesíteni.
Ezek a feltételek pedig voltaképpen a vis maior feltételekhez nagyon hasonlóak:
– az előreláthatóság hiánya a szerződéskötés időpontjában,
– a fél vétlensége a körülmények bekövetkezésében (nem maga idézte elő),
– a körülmények változása nem tartozik a rendes kockázat körébe.
Amennyiben a bíróság helyt ad a keresetnek, a megjelölt időponttól, de legkorábban a kereset benyújtásának napjától kezdődően módosíthatja a szerződést. A módosítás célja, hogy egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.
Ha a szerződésmódosításban a felek mégsem tudnak megállapodni, akkor a bíróság létrehozhatja a szerződésmódosítást. Ekkor a szerződésmódosítás feltételei nyilvánvalóan nem tükrözik a felek akarategységét, a felek a szerződés módosított tartalmának megállapítását a bíróságra bízzák.
A bíróság az elmúlt évek tapasztalata alapján igencsak kivételképpen alkalmaztaa szerződés módosítása iránti igényt. A a legtöbb esetben hiányolta a fenti, konjunktív három szempont valamelyikét.
Generális elvként rögzült a bírói gyakorlatban azonban, hogy nem kérheti a szerződés bírósági módosítását az a fél, aki a körülmények megváltozására a szerződéskötéskor számíthatott.
Hogyan hivatkozzunk a COVID-19 miatt vis maiorra?
Először is haladéktalanul, és közben is minden tőlünk telhetőt tegyünk meg a kár elhárítása érdekében.
Az általános nemzetközi kereskedelmi gyakorlatban is a gazdasági kamarák igazolják, hogy a vis maior okra való hivatkozás megfelelően megtörtént.
A gazdasági kamarák vis maior igazolást adnak ki az erre hivatkozó fél jogérvényesítésének, bizonyításának alátámasztására.
A MKIK vis maior igazolása
Vis maior igazolás kiállítása kérhető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától is. Az Iparkamara a Magyarország területén bekövetkezett vagy Magyarország területén teljesítést akadályozó hatással járó események, körülmények tekintetében ad ki igazolást.
A MKIK a vis maior igazolás kiadása során a Vis maior szabályzata szerint jár el. A szabályzat alkalmazásában „vis maior”-nak, teljesítésgátló oknak a következők minősülnek:
- a szerződés megkötése után felmerülő,
- rendkívüli,
- kivételes jellegű és
- előre nem látható,
- elháríthatatlan,
- a feleknek fel nem róható,
- általuk nem kalkulálható,
- nem ellenőrizhető
- külső körülmények és események,
- amelyek nem tartoznak a vis maior-ra hivatkozó fél rendes üzleti kockázatának körébe”.
A vis maior hivatkozások kamarai igazolásának célja:
- a perek lehetséges elkerülése,
- a vállalkozások kulturált gazdasági együttműködésének előmozdítása,
- az esetleg mégis meginduló perekben a bizonyítás egyszerűsítése,
- a pertartam csökkentése.
A Vis maior szabályzat szerint a vis maior igazolás a teljesítési akadályra hivatkozó fél felelősségkimentésének körébe tartozó bizonyítékként használható fel. A felek esetleges jogvitájának megítélése, a vis maior hivatkozás érdemi megalapozottságával kapcsolatos bizonyítási eljárás lefolytatása és ennek eredményeként a felek viszonylatában történő jogi minősítés és döntéshozatal kizárólagos bírósági hatáskörbe tartozik.
A vis maior igazolás ugyanis csak a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményekre vonatkozik. A felelősség alóli mentesüléshez viszont az szükséges a harmadik mentesülési feltétel szerint, hogy a szerződésszegő ne csak azt bizonyítsa, hogy nem volt tőle elvárható, hogy e körülményt elkerülje, hanem azt is, hogy nem volt tőle elvárható, hogy a kárt elhárítsa.
Ez lehetetlen!
A járványügyi korlátozások következtében előállhat olyan helyzet is, amikor a szerződés lehetetlenné válik.
A lehetetlenülés körében az érdekbeli (gazdasági) lehetetlenülés esetét kell vizsgálni, mely a vonatkozó szakirodalom szerint akkor áll fenn, ha a szerződéskötés után a körülményekben beállott változás miatt csak rendkívüli nehézségek vagy aránytalan áldozatok árán lehetne a szerződést teljesíteni, és ezt a kötelezettől nem lehet elvárni. A clausula rebus sic stantibus elvének érvényesülésére azonban a bírói gyakorlat csak szűk körben lát lehetőséget. A piaci forgalom és a szerződés biztonsága miatt ugyanis a felektől elvárható magatartás az, hogy már a szerződés létrehozatalakor tájékozódjanak, felmérjék és megállapodásukban kalkulálják a piaci viszonyok esetleges változásait. A szerződések fennmaradásához és teljesítéséhez fűződő gazdasági érdek indokolja azt is, hogy a körülmények lényeges változása esetén – amennyiben ennek törvényes feltételei fennállnak – a felek elsősorban a szerződés bírói módosításának útját vegyék igénybe.
Ha a lehetetlenné válásra alaposan hivatkozunk, a szerződés automatikusan megszűnik.
Azonnali hatállyal akkor érdemes felmondani a szerződést, ha készek vagyunk az előzetes szerződésszegés szabályai szerint is eljárni: ha ugyanis a feltételei nem állnak meg, akkor az azonnali hatályú felmondása jogszerűtlennek minősül, mely esetében a szerződésszegésért való felelősség általános polgári jogi szabályai szerint kell eljárni.
A szerződésszegés objektív felelősség jogkövetkezményei ebben az esetben alkalmazhatók lesznek, a vis maior helyzet – annak megalapozottsága esetén is – csak a kárfelelősség alóli kimentésre lehetne alkalmas.
Ha azonban alappal hivatkoztunk a lehetetlenülésre, akkor a felek egész egyszerűen elszámolnak egymással aszerint, hogy a lehetetlenné válás oka kinek az érdekkörében merült fel.
Kinek az oldalán merült fel a COVID-19 miatti lehetetlenülés?
Ha egyik fél sem felelős, és
- a vállalkozó érdekkörében merült fel: díjazásra nem tarthat igényt,
- a megrendelő érdekkörében merült fel: a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.
Ha mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel: a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
A lehetetlenüléssel a legfőbb probléma, hogy szinte mindig jogvitát generál, amelynek elbírálása végső soron a bíróságra tartozhat, egy szerződésmódosítást megelőző tárgyalásban aznban értékes hivatkozás és alkualap lehet.
Legutóbbi hozzászólások