A jogszerű digitális szolgáltatás a tisztességtelen gyakorlat elkerülésével és a tisztességes kereskedelmi gyakorlat kialakításával kezdődik.A jogi megfelelés (compliance) azonban nem statikus, hanem dinamikus követelmény: a vállalkozás mindennapjaiba építve kell megvalósítani.
SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁS ÁTTEKINTÉSE MÉG A PIACRA LÉPÉS ELŐTT
A jogszerű kereskedelmi gyakorlat kialakítása még mindig viszonylag ritkán van fókuszban a jogi megfelelés kialakításánál. Ha egy digitális szolgáltatás a jogi megfelelésről gondolkodik, akkor ma már szinte alap, hogy eszébe jutnak a „kötelezők”: egy ÁSZF és egy adatvédelmi tájékoztató. Jobb esetben ezek a vállalkozás tényleges üzleti és adatkezelési folyamataira leképezve, személyre szabottan készülnek el. A jogszerű kereskedelmi és reklámozási gyakorlat kialakítására még kevesen gondolnak, pedig ez is a hatóságok fókuszában van.
Amikor egy vállalkozás a piacra lép, mindenképpen érdemes felvázolni, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a tevékenységére. A webáruházak működésének jogi követelményeiről sok helyen olvashatunk, nagyon hasznos közösségi médiás csoportbeli segítségeket kaphatunk – időről időre jogász jelenlétével. Azonban még az indulás előtt ajánlatos megvizsgálni, hogy a termékünk vagy szolgáltatásunk milyen speciális jogi szabályozás alá esik. Speciális szolgáltatások (pl. utazási szolgálatás) és speciális termékkategóriák (pl. étrendkiegészítő, gyógyászati termékek) esetén az ágazati jogszabályokban is el kell mélyülnünk. A termékek értékesítését, illetve szolgáltatások nyújtását csak ennek ismeretében lehet biztonsággal megkezdeni. Ha nem ismerjük a szabályozási környezetet, akkor vaktában tapogatózunk. A jogszabályi megfelelés ilyenkor esetleges, és nem lehetünk biztosak benne, hogy átmennénk egy hatósági teszten.
MI MINŐSÜL TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATNAK?
Tekintettel a fogyasztóvédelmi hatóságok digitális szolgáltatásokra irányuló kiemelt figyelmére, ezt mindenképpen indokolt a vállalkozások működésébe mielőbb beépíteni.
A vállalkozás kereskedelmi gyakorlatának kialakításakor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseiből kell kiindulnunk. A törvény meghatározza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát, és egy feketelistát is tartalmaz a tilalmazott magatartásokról.
Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat
- amelynek alkalmazása során a vállalkozás nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően jár el, illetve
- amely a fogyasztói magatartás torzítására alkalmas gyakorlatot folytat.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak két típusát különbözteti meg a törvény: a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatot.
FEKETELISTÁS KERESKEDELMI GYAKORLATOK
A törvény melléklete tartalmazza a feketelistás tényállásokat, amelyek ab ovo tisztességtelennek minősülnek. A hatóságnak ezen magatartások tisztességtelenségét (megtévesztő vagy agresszív jellegét) már nem kell bizonyítania. Elegendő azt igazolni, hogy a a vállalkozás feketelistás magatartás tényállási elemeit megvalósította.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nagy része a vállalkozás hirdetési gyakorlatára vonatkozik. Ezért már a termékünk vagy szolgáltatásunk reklámozásának is érdemes tisztában lennünk a jogszabályi keretekkel.
Fontos, hogy a kereskedelmi gyakorlatunkat a jogszabályok ismeretében, és ne a versenytársak automatikus követésével alakítsuk ki. Egy hatósági eljárásban ugyanis nem jelent mentesítést vagy kedvezőbb elbírálást, hogy a versenytárs is jogsértően reklámoz, illetve értékesít.
MILYEN HATÓSÁG JÁR EL FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT ESETÉN?
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szabályok alkalmazása három hatóság hatáskörébe tartozik. A Gazdasági Versenyhivatal mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Fogyasztóvédelmi Hatóság (megyei Kormányhivatalokban működő Fogyasztóvédelmi Főosztály) is eljár fogyasztóvédelmi ügyekben.
A versenyt érdemben nem érintő ügyekben a Fogyasztóvédelmi Főosztály és az általa felügyelt ügyekben (azaz a pénzügyi szervezetek vonatkozásában) MNB jár el.
A Gazdasági Versenyhivatal jár el a versenyt érdemben érintő valamennyi ügyben, mivel a fogyasztói döntéshozatal torzítása – amennyiben széles körben valósul meg – alkalmas lehet arra, hogy a versenyfolyamatokat is torzítsa. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanakkor azokban az ügyekben, amelyekben a jogsértést valamely termék címkéjén követik el (pl. megtévesztő tájékoztatás), akkor jár el, ha a jogsértés során más kommunikációs eszköz érintettsége is fennáll, amely esetében hatáskörrel rendelkezik. (Így pl. akkor, ha a jogsértés televíziós reklám esetén is megjelenik).
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS BÍRSÁG HELYETT
A GVH egyre gyakrabban lehetővé teszi, hogy a versenyfelügyeleti eljárás kötelezettségvállalással záruljon, ha a közérdek hatékony védelme, és így a fogyasztók érdeke így is biztosítható.
A vállalkozás ennek során arra vállal kötelezettséget, hogy magatartását meghatározott módon önként összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel. A jogszerű magatartás iránti elköteleződést jelzi, ha a vállalkozás a megfelelési programhoz és a vállalt kötelezettségekhez megfelelő erőforrásokat rendel.
A kötelezettségvállalás egy win-win helyzet, amikor a hatóság nem mondja ki sem a jogsértést, sem a megfelelést, hanem a vállalt kötelezettségeket kéri számon. A vállalkozás számára ez is áldozatokkal jár, azonban bírság helyett a megfelelésre költeni kommunikációs és üzletpolitikai szempontból is jóval előnyösebb.
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS BÍRSÁG MELLETT
A GVH az utóbbi időkben egyre gyakrabban együtt alkalmazza a kötelezettségvállalást egy alacsonyabb összegű bírsággal. A hatósági eljárást megelőző compliance program egy bírság esetén is jelentős bírságcsökkentő tényező, de lehetőség van az eljárás közben is megfelelési erőfeszítéseket tenni – azonban ez már jóval kisebb csökkentést eredményezhet.
BEVÉTELARÁNYOS BÍRSÁG
Mivel a GVH általában bevételarányosan, illetve a fogyasztókra gyakorolt hatás figyelembevételével bírságol, ezért azok igen fájdalmasak tudnak lenni egy cég életében. A szabályozás, illetve a joggyakorlat abban is hatékonynak mondható, hogy a bírságok még egy nagyvállalat esetében sem árazhatók be előre.
A JOGSZERŰ KERESKEDELMI GYAKORLAT KIALAKÍTÁSA KIFIZETŐDŐBB
Muszáj hangsúlyoznunk: a megfelelés a megelőzésnél kezdődik. A hatósági tapasztalat, illetve a joggyakorlat ismerete a hatékony megfelelési rendszerek kialakításához is hozzájárul.
Érdemes tehát a kereskedelmi gyakorlatot a jogszabályok és a joggyakorlat figyelembe vételével auditálni, és a vállalkozás folyamataiban pedig mielőbb a megfelelési protokollokat kialakítani.
Mivel a megfelelés a versenyjog, a fogyasztóvédelmi jog és a reklámjog komplex rendszerének ismeretében alakítható ki, ez mindenképp szakértőnek való feladat.
Kíváncsi rá, hogy megfelel -e a weboldala a jogi követelményeknek? Kérje auditunkat!
