A digitális szolgáltatások és webshopok számára az új év új fogyasztóvédelmi szabályokat hoz, amelyekre az ÁSZF és a kereskedelmi gyakorlat – így a reklámok tartalmának – kialakításakor is fokozott figyelemmel kell lenni. A jótállási és kellékszavatossági szabályok változása, illetve a tájékoztatási kötelezettségekhez kapcsolódó jogkövetkezmények az ÁSZF-ek módosítását is szükségessé teszik.
AZ EURÓPAI UNIÓ KEZDEMÉNYEZÉSE A FOGYASZTÓK HATÉKONYABB VÉDELME ÉRDEKÉBEN
Az Európai Unió New Deal for Consumers („Új megállapodás a fogyasztói érdekekért”) elnevezésű kezdeményezésének célja, hogy fokozottan érvényre juttassa az uniós fogyasztóvédelmi jogokat és ezzel EU-szerte fellépjen a növekvő számú jogsértéssel szemben, valamint a piaci fejlemények fényében korszerűsítse az uniós fogyasztóvédelmi előírásokat. A Bizottság 2018. április 11-én fogadta el az új kezdeményezést, amelyek két irányelvjavaslatból és egy közleményből áll.
E javaslatok nyomán az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-én elfogadta az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtásáról és korszerűsítéséről szóló irányelvet, amelyet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet ültettet át a hazai jogba.
HOGYAN ÉS MELY ÜGYLETEKRE KELL ALKALMAZNI AZ ÚJ DIGITÁLIS FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELETET?
A webshopok működését már eddig is több jogszabály normarendszer szabályozta, úgymint a
- a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.),
- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény,
- a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet,
- és kötelező jótállással érintett termékek esetén a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet szabályaira is.
Ez a komplex szabályrendszer egészül ki 2022. január 1-jétől az új kormányrendelettel.
A kormányrendeletet a hatálybalépését követően megkötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre kell majd alkalmazni, amennyiben azok tárgya
- áruk adásvétele, ideértve a digitális elemeket tartalmazó árukat is, tekintet nélkül azok új vagy használt jellegére, valamint értékére
- digitális tartalom szolgáltatása vagy digitális szolgáltatás nyújtása.
A kormányrendelet alkalmazásakor különös tekintettel kell lenni azokra – a széles körben meghatározott – kivételekre, amelyek esetén a kormányrendelet a fenti fogalmi elemek teljesülése esetén sem alkalmazható. Ilyen kivétel például a fizikai adathordozó vagy a nyílt forráskódú szolgáltatás. A végrehajtási eljárásban történő értékesítés, az elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy a pénzügyi szolgáltatás során szintén nem kell alkalmazni a rendeletet.
AZ ELSŐ FELADAT A SZOLGÁLTATÁSOK KATEGORIZÁLÁSA
A kormányrendelet speciális szabályainak alkalmazásakor mindenekelőtt a fogalmakat szükséges tisztázni. A vállalkozások első feladata ezek alapján a szolgáltatásuk kategorizálása lesz.
Digitális elemeket tartalmazó árunak minősül minden olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit.
A digitális formában előállított vagy szolgáltatott adat a digitális tartalom.
Az olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi
- a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon, vagy azokhoz hozzáférjen; vagy
- a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót
a digitális szolgáltatás.
A digitális tartalom szolgáltatás, illetve digitális szolgáltatás az alábbiakat is magában foglalja:
- amikor a vállalkozás digitális tartalmat szolgáltat vagy digitális szolgáltatást nyújt, a fogyasztó pedig – a szolgáltatás nyújtásához szükséges célt meghaladóan – személyes adatokat szolgáltat,
- amikor a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás a fogyasztó egyedi utasítása alapján kerül fejlesztésre,
- más szolgáltatások vagy áruk nyújtása mellett, csomagban vállalt szolgáltatás,
- a fizikai adathordozót kizárólag az azon szolgáltatott digitális tartalom hordozójaként használják.
A SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS ÁLTALÁNOS TÖBBLET KÖVETELMÉNYEI
2022-től nehezebb lesz szerződésszerűen teljesíteni. Az új kormányrendelet valamennyi fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre tekintetében többlet követelményeket határoz meg a szerződésszerű teljesítés Ptk.-ban meghatározott feltételein túl.
Ilyen feltételek:
- a szolgáltatásnak meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, valamint rendelkeznie kell a szerződés szerinti jellemzőkkel;
- alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott;
- rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást is;
- biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.
Mivel ezeket a szerződéses elemeket rendszerint az ÁSZF tartalmazza, ezért kiemelt fontosságú, hogy az ÁSZF csak olyan vállalásokat tartalmazzon, amelyeket a vállalkozás teljesíteni is tud. Máskülönben a vállalkozás a szerződésszerű teljesítés követelményének nem fog tudni megfelelni, a hibás teljesítés pedig jótállási, illetve szavatossági igényeket alapozhat meg a fogyasztó részéről.
Az új kormányrendelet ezen kívül további speciális követelményeket is meghatároz külön az áruk szolgáltatására irányuló szerződésekre, és külön a digitális tartalom szolgáltatásra és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekre.
AZ ÁRUK ADÁSVÉTELÉRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
A digitális elemeket tartalmazó áru (ilyenek például az applikációval működő okoseszközök) esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó megkapja azokat a frissítéseket, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek.
A fogyasztó tájékoztatása a frissítés elérhetőségéről és a fogyasztó mulasztásának következményeiről, valamint a megfelelő telepítési útmutató elérhetővé tétele különösen fontos. Ezek teljesítése esetén ugyanis a vállalkozás mentesülhet a hibás teljesítés miatti felelősség alól.
Ha a fenti követelményeknek a vállalkozás eleget tett, de a fogyasztó észszerű határidőn belül nem, vagy nem megfelelően telepíti a rendelkezésre álló frissítéseket, akkor a vállalkozás nem felel az áru hibájáért.
EGY ÉVES HIBÁS TELJESÍTÉSI VÉLELEM
Az új kormányrendelet legfontosabb módosítása, hogy a Ptk. szerinti hat hónapos hibás teljesítési vélelmet egy évre bővíti ki valamennyi áru, így a digitális elemet is tartalmazó áru adásvételére irányuló szerződésben. Ez alapján az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt. A vélelem alkalmazásától csak akkor lehet eltekinteni, ha az az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
A VÁLLALKOZÁS FOKOZOTT FELELŐSSÉGE A DIGITÁLIS ELEMEKET TARTALMAZÓ ÁRUK ESETÉBEN
Elismerve, hogy a digitális elemeket is tartalmazó áruk (pl. okoseszközök, játékkonzolok) értékét az eszközöket kiegészítő alkalmazások megfelelő működése adja, az új kormányrendelet fokozott felelősséget és bizonyítási terhet telepít a webshopokra.
Ha a digitális elemeket tartalmazó áru esetében az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, akkor a vállalkozás két évig, illetve két évet meghaladó folyamatos szolgáltatás esetén a szolgáltatás teljes időtartamáig felel a teljesítés hibájáért.
A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a hibával érintett szolgáltatás a fenti időtartamokban a szerződés szerinti teljesítés időszakában szerződésszerű volt.
A kormányrendelet részletesen rendelkezik a vállalkozás a szakszerűtlen üzembe helyezésből fakadó hibás teljesítésének eseteiről is.
A KELLÉKSZAVATOSSÁGI IGÉNYEK SAJÁTOS SZABÁLYAI
Az új kormányrendelet a Ptk. kellékszavatossági igényekre vonatkozó szabályait is kiegészíti webshopok számára.
A fogyasztónak az árut a kijavítás vagy kicserélés teljesítése érdekében a vállalkozás rendelkezésére kell bocsátania. A vállalkozásnak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét.
A fogyasztó akkor is jogosult – a szerződésszegés súlyához igazodva – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha
- a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést,
- a vállalkozás nem biztosította saját költségére a kijavított kicserélt áru visszavételét vagy megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét.
- ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a vállalkozás megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét;
- a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy
- a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét,
- a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.
Ha a fogyasztó az adásvételi szerződés megszüntetése mellett dönt, a fogyasztónak vissza kell küldenie a vállalkozás részére az érintett árut. A visszaküldés költsége ilyenkor is a vállalkozást terheli. A vállalkozásnak ezen kívül haladéktalanul vissza kell térítenie a fogyasztó részére az áru vételárát is.
A rendelet lehetőséget biztosít a gyártóval szembeni közvetlen igényérvényesítésre is, ha a gyártó a termék minőségével kapcsolatos vállalást tett.
Fontos, hogy a fenti kellékszavatossági szabályok alkalmazása a jótállástól független. Így azok akkor is alkalmazandóak, ha a webshopban értékesített termék nem tartozik a kötelező jótállásról szóló rendelet hatálya alá.
A JÓTÁLLÁSI IGÉNYEK SAJÁTOS SZABÁLYAI ÁRU ADÉSVÉTELE ESETÉBEN
Az új kormányrendelet a jótállás tekintetében is speciális szabályokat határoz meg a webshopok számára.
A szerződés teljesítéséért jótállást vállaló vállalkozás nem csak a szerződés megkötésekor, hanem az azt megelőzően rendelkezésre álló, kapcsolódó reklámokban foglalt feltételek szerint is felel a hibás teljesítésért.
A vállalkozásoknak tehát nem csak a szerződés (ÁSZF), hanem a reklám tartalmának kialakítására is különös gondot kell fordítaniuk.
Ha a jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámok szerinti feltételek, a jótállásra kötelezett főszabály szerint a reklámokban foglalt jótállásra vonatkozó feltételek szerint felel a hibás teljesítésért.
A reklámtartalom ilyen számon kérhetősége egészen új és gyakorlati megközelítése a fogyasztók védelmének. A reklámok állításáért való jótállási felelősség eszerint a szerződéses vállalással egyenértékű, sőt megelőzi azt, ha az ÁSZF apróbetűs részeiből esetleg kimaradt volna a jól hangzó marketing üzenet.
A jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában. Egyértelmű, jól érthető szövegezéssel kell megfogalmazni, magyar nyelven is a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani, sőt a kormányrendelet által előírt kötelező tartalommal.
A DIGITÁLIS TARTALOM SZOLGÁLTATÁSÁRA ÉS A DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
A vállalkozásnak a digitális tartalmat vagy a digitális szolgáltatást a szerződéskötést követően indokolatlan késedelem nélkül és a szerződéskötéskor rendelkezésre álló legfrissebb verzióban kell a fogyasztónak kell szolgáltatnia illetve nyújtania. méghozzá a
A TELJESÍTÉS SZERZŐDÉSSZERŰSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az új kormányrendelet a digitális tartalom és a digitális szolgáltatás vonatkozásában is különös szabályokat határoz meg a szerződésszerű teljesítésre vonatkozóan.
A digitális tartalom, illetve szolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha az a fogyasztó által e célból kiválasztott fizikai vagy virtuális eszközre került, vagy a digitális szolgáltatás hozzáférhetővé vált a fogyasztó számára.
A vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon a frissítésekről – ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint megkapja azokat.
A frissítéseket a szerződés teljes időtartama alatt, illetve a fogyasztó által észszerűen elvárt ideig kell biztosítani.
A folyamatosan szolgáltatott digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás tekintetében a teljesítés szerződésszerűségét a szerződés teljes időtartama alatt biztosítani kell.
HIBÁS TELJESÍTÉS
A digitális tartalom szolgáltatás vagy a digitális szolgáltatás integrálása során a fogyasztó nem hagyható magára, ezen szolgáltatások megfelelő integrálása ugyanis a fogyasztó digitális környezetébe az igénybevétel feltétele. A vállalkozónak ezért – minimálisan szakszerű utasításokkal – szakszerű segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerű legyen.
A kormányrendelet részletesen meghatározza, hogy mely esetekben teljesít hibásan a vállalkozás.
A mentesülés feltétele annak bizonyítása, hogy a fogyasztó digitális környezete nem kompatibilis a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás műszaki követelményeivel, és erről a szerződés megkötését megelőzően világos és közérthető módon tájékoztatta a fogyasztót.
KELLÉKSZAVATOSSÁG IGÉNYEK
Az áru adásvételével kapcsolatos többlet szavatossági igényeket a digitális tartalomszolgáltatások, illetve digitális szolgáltatások természetéhez igazodó eltéréssel tartalmazza a kormányrendelet.
A fogyasztónak az ellenszolgáltatás arányos leszállítására, illetve a szerződés megszüntetésére vonatkozó igényét – a fentiek mellett – az alapozhatja meg, ha
- a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen, vagy az a vállalkozásnak aránytalan többletköltséget eredményezne;
- a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kellékszavatossági kötelezettségének a vállalkozás ugyan eleget tett, de az a fogyasztó számára jelentős kényelmetlenséget okozott, vagy a szerződésszerűvé tételt nem térítésmentesen biztosította.
A kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kellékszavatossági jog gyakorlása esetén a vállalkozásnak szabad keze van abban, hogy annak a műszaki jellemzőitől függően milyen módon tesz eleget.
A fogyasztónak főszabály szerint elsőként fel kell hívnia a vállalkozást a teljesítésre, és csak azt követően jogosult a szerződést megszüntetni, ha a vállalkozás továbbra sem nyújtja a szolgáltatást késedelem nélkül vagy a közösen meghatározott póthatáridőn belül.
A felhívás mellőzhető, ha nyilvánvaló, hogy a vállalkozás nem fog szolgáltatni, vagy a fogyasztó számára elengedhetetlen lett volna a meghatározott időpontban történő elmulasztott teljesítés.
A kormányrendelet részletesen meghatározza a vállalkozás és a fogyasztó kötelezettségeit is a szerződés megszüntetése esetén.
Ezek közül a legfontosabb, hogy a vállalkozás köteles visszatéríteni a szolgáltatás díját, a fogyasztó pedig köteles tartózkodni a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás használatától és ezek elérhetővé tételétől harmadik személy számára.
Ha a digitális tartalom szolgáltatása fizikai adathordozón történt, a fogyasztó a vállalkozás kérésére és költségére köteles a fizikai adathordozót késedelem nélkül visszaszolgáltatni.
A SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A kormányrendelet meghatározza a feltételeket, amelyek mellett a határozott idejű szolgáltatási szerződések módosíthatók, amelyek az alábbiak:
- a módosításnak szerződés rendelkezésén kell alapulni, amely a megfelelő indokot is megjelöli,
- a módosítással kapcsolatban a fogyasztót semmilyen többletköltség nem terhelheti,
- a fogyasztót világos és közérthető módon tájékoztatni kell a szerződés módosításáról,
- a módosítást megelőzően a vállalkozásnak észszerű időben, tartós adathordozón kell eleget tenni tájékoztatási kötelezettségének.
A fogyasztó jogosult harminc napon belül a szerződést díjmentesen megszüntetni, ha a szerződés megváltozott feltételekkel történő teljesítése hátrányosan érinti a digitális tartalomhoz vagy a digitális szolgáltatáshoz való hozzáférését, illetve annak használatát.
Ez alól csak az az eset kivétel, ha a módosítás hátrányos hatása csekély mértékű.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült.
A Szalai Legal kizárja a felelősségét annak egyedi ügyben történő felhasználásáért. Egyedi ügyre alkalmazható jogi tanácsadás az adott ügy konkrét körülményeinek ismeretében adható.
Fordulj hozzánk bizalommal, ha hasonló témában segítségre van szükséged a honlapon található elérhetőségeken, illetve a hello@szalailegal.hu email címen!
