A Kormány a koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki november 4-étől, amelyet szigorú korlátozó intézkedések követtek.
A lockdown intézkedések az éves reklámpiaci vállalások teljesítését is megnehezíthetik, de vajon a vállalások nem teljesítése esetén lehet -e mentesülni a szerződésszegés jogkövetkezményei alól vis maiorra hivatkozva?
A VOLUMENVÁLLALÁSOK A REKLÁMPIACON
A volumenvállalásos megállapodások lényege, hogy a hirdető a nagyobb mennyiségű rendelésére tekintettel kedvezményes áron jut hirdetésekhez. Ha viszont nem teljesíti a vállalását, szerződésszegést követ el, amelynek jogkövetkezményeivel is számolnia kell.
A SZERZŐDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI
Ha a felek nem kötöttek ki egyedi rendelkezéseket vis maior esetére, akkor a Polgári Törvénykönyv általános rendelkezéseit kell alkalmaznunk.
Általában szerződési biztosítékként kötbért is kikötnek a felek, mögöttes jogszabályként viszont a legtöbb esetben akkor is alkalmazni kell a Ptk.-t.
A polgári jogban is megkülönböztetjük a felróhatósághoz kötött (szubjektív) , és a felróhatósághoz nem kötődő (objektív) szerződésszegő magatartásokat. A megkülönböztetés a jogellenes magatartás következményei szempontjából érdekes.
Objektív jogkövetkezmények
A hatályos polgári jogi szabályok szerint a szerződésszegés alatt a legtágabb értelemben értünk minden olyan magatartást, körülményt és állapotot, mely a szerződésbe ütközik, vagy amely egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.
A „szerződésszegés” kifejezés tágabb értelemben nem csak azt jelenti, hogy valaki a szerződési kötelezettségének felróhatóan nem tesz eleget. Valójában a fogalom ennél többet takar. Azt is magában foglalja, amikor a szerződést a köznapi szóhasználatot alapul véve senki sem „szegte meg”, csak a szerződésszerű eredmény maradt el.
A polgári jogi szabályok szerint az alábbi szerződésszegő magatartásokat különböztethetjük meg:
- a szolgáltatáshoz fűződő érdeket sértő
- teljesítés hibájához, hiányosságához vezettő,
- a teljesítés elmaradásához (meghiúsulásához) vezető magatartés.
Az objektív szerződésszegés miatt objektív jogkövetkezményként alkalmazhatók a hibás teljesítés jogkövetkezményei, mint például a szavatosság, elsősorban a kellékszavatosság [Ptk. 6:159. § (1) bekezdés] igénye is felmerülhet, úgymint kijavítás, kicserélés vagy árleszállítás.
Szubjektív jogkövetkezmények
A szubjektív szerződésszegésnél azt kell vizsgálni, hogy a szerződés teljesítésének elmaradása szubjektíve milyen kárt okozott a jogosultnak.
A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése – kárfelelősség – a szerződésszegés szubjektív jogkövetkezménye
A Ptk. 6:142. § kimondja, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A kár (vagyoni/nem vagyoni) elemei: tényleges kár, indokolt költségek, elmaradt haszon.
Kárfelelősségnek a következő feltételei vannak a polgári jogban:
- kár,
- jogellenes magatartás,
- a kettő közötti okozati összefüggés és felróhatóság (utóbbi nem minden esetben).
A vis maior körülmény tehát a kárfelelősség körében értékelhető csak, mert kizárólag ez a felelősség menthető ki, a Ptk. 6:142. § rendelkezése alapján, a kimentés három együttes, konjunktív feltételének megvalósulása esetén.
Íme egy checklist a kárfelelősség alól vis maior alapján történő mentesüléshez:
1. A kárt okozó körülmény a felelősnek tekintendő személy ellenőrzési körén kívül esik?
Az ellenőrzési kör nagyjából azt a körülménycsoportot fedi le, melyre a szerződő félnek ráhatása lehet, amelyet befolyásolhat, vagy erre legalább lehetősége nyílik. Az ellenőrzési körön kívül esnek ezért a természeti katasztrófák: földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb., továbbá bizonyos politikai-társadalmi események: mint például háború, forradalom, felkelés, szabotázs, közlekedési útvonal (repülőtér) lezárása. Ide sorolhatók ezenkívül meghatározott állami intézkedések: behozatali-kiviteli tilalmak, devizakorlátozások, embargó, bojkott és hasonlók. Ebbe a körbe tartozhatnak adott esetben súlyos üzemzavarok, valamint a szerződésszerű teljesítést lehetetlenné tevő radikális piaci változások (mint drasztikus árrobbanás, a fizetés pénznemének rendkívüli meggyengülése stb.).
Ha csak az első feltételt tekintjük, akkor a COVID-19 vírus okozta járványügyi veszélyhelyzet bizony vis maior körülménynek tekinthető. Ettől még korántsem biztos azonban, hogy konkrétan is alkalmas lesz a vis maior a kimentésre.
A Ptk. 6:142. § értelmében a mentesülés első feltétele, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körön kívül eső körülmény okozza, ez a mentesülés alapfeltétele. A járvány a vis maior hagyományos esete az ellenőrzési körön kívül eső körülmények körébe tartozik. A bíróságnak a konkrét eset összes körülményét mérlegelve kell állást foglalnia abban, hogy a fél ellenőrzési körén kívül eső körülményként merült-e fel a szerződésszerű teljesítés akadálya. Nemcsak maga a járvány, a járvány okozta megbetegedések, hanem a járványra, illetve a járvány további terjedésének megfékezésére tekintettel elrendelt állami és hatósági intézkedések (határok lezárása, karantén elrendelése stb.) is ellenőrzési körön kívül eső körülménynek minősülnek.
A járvány, illetve a járvánnyal összefüggő állami és hatósági intézkedések tehát akadályozhatják a szerződés teljesítését, de nem minősülnek szükségszerűen vis maiornak. A vis maior helyzet csak akkor állapítható meg, ha a szerződés fő tárgyát illetően akadályozza a feleket a teljesítésben.
Az ellenőrzési körön kívül felmerülő teljesítési akadály sem eredményez sikeres kimentést, ha ezzel a körülménnyel a károkozónak számolnia kellett. A kérdés, hogy a veszélyhelyzet a szerződéskötés időpontban előrelátható volt -e.
2. Az ellenőrzési körön kívül felmerülő körülmény a szerződéskötés időpontjára vetítve előrelátható volt?
A COVID-19-járvány miatt számos szerződő fél került olyan helyzetbe, hogy valamilyen korlátozás miatt részben vagy egészben elnehezült a szerződés a teljesítése. A kérdés az, hogy vajon lehet-e sikerrel hivatkozni az ún. gazdasági lehetetlenülésre mint ellenőrzési körön kívüli körülményre a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés érdekében. A Ptk. indokolása szerint ellenőrzési körön kívüli körülménynek tekinthetők „a szerződésszerű teljesítést lehetetlenné tevő radikális piaci változások . Egyes szakmai álláspontok szerint a “vad és teljesen váratlan” (“wild and totally unexpected”) piaci változást lehet teljesítési akadálynak tekinteni. Más álláspontok szerint a gazdasági ellehetetlenülés nem lehet a szerződésszegés alól kimentési ok. A Kúria azt mondta ki a devizahitel-válság idején, hogy „a gazdasági válságjelenségek nem minősíthetők »vis maiornak«, így nem teszik lehetetlenné a felek között létrejött devizaalapú kölcsönszerződés teljesítését”.
3. A szerződésszegő fél részéről elvárható volt -e, hogy szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa?
A 2020 előtt megkötött szerződések esetében a szerződésszegő fél mentesülhet a felelősség alól, amennyiben járvány, illetve az ahhoz kapcsolódó korlátozás okozta a szerződésszegést. Ehhez azonban mentesülés harmadik feltételét is bizonyítani kell. Vizsgálni kell, hogy a fél minden észszerűen elvárhatót megtett-e a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmény elkerülése, illetve a kár elhárítása érdekében.
A bírósági gyakorlat szerint a piaci viszonyok között a gazdasági körülmények akár drasztikus megváltozása is az üzleti kockázatba tartozik, függetlenül attól, hogy mi váltotta ki. Ezen körülmény fokozottan érvényesül a professzionális gazdasági szereplőkkel szemben.
Nekik a kárviselési kockázatuk is sokkal magasabb, és ehhez kapcsolódóan kárelhárítás körében sokkal többet meg kell tenniük.
VIS MAIOR A REKLÁMPIACON
A reklámpiacon különösen tekintetbe kell venni, hogy míg egyes szegmensekben komoly visszaesést mutatott a járvány, addig az online kereskedelemben kifejezetten fellendülés volt tapasztalható. A kár elhárítása a hirdetések esetében tehát kifejezetten lehetséges volt az online hirdetések számának növelésével. Éppen az online hirdetések kapcsán hivatkozhatunk a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatására, mely szerint a koronavírus-járvány hatásaként jelentősen megnőtt az online vásárlási kedv. Az év első hat hónapjában az összesített belföldi online forgalom meghaladta a bruttó 355 milliárd forintot, ami közel 35%-os bővülés 2019 azonos időszakához viszonyítva. Leginkább az élelmiszerek, a drogériai és háztartási cikkek, az otthon, kert és barkács termékek, valamint a számítástechnikai eszközök iránt ugrott meg az online kereslet. Ügynökségek esetében továbbá egy termék reklámozása iránti érdekmúlás mellett mindig meg kell vizsgálni, hogy lehetséges volt -e más ügyfelek termékeivel a volument teljesíteni, és ennek az abszolút akadályozottsága bizony kevés eséllyel állapítható meg.
Általánosságban a járványra, a járványügyi helyzetre, a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetre, egészségügyi válsághelyzetre hivatkozással nem lehet tehát automatikusan mentesülni a felelősség alól. A korlátozásokat elrendelő Korm.határozatokból, és a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel alkotott egyéb jogszabályokból közvetlenül ilyen akadály nem olvasható ki. A szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülést minden egyes esetben egyedileg kell bizonyítani, a fenti szigorú kritériumok alapján.
Az biztos, hogy a COVID-19 a szerződéses jogviták gyakorlatát is jelentősen alakítja majd, melyhez az eddigi, már a Ptk. hatálya alatt hozott, a 6:142. §-át értelemző bírósági döntések, a Ptk. bírói gyakorlatában kialakult állandósult ítélkezési gyakorlat, valamint a kodifikációs mintaként szolgáló Bécsi Vételi Egyezmény 79. cikkének gyakorlatát alakító döntések szolgálnak alapul.
Következő cikkünkben azt járjuk körül, hogyan járjunk el, ha a COVID-19 miatt vis maiorra akarunk hivatkozni, illetve hogyan semmiképp se.
Felhasznált irodalom:
Leszkoven László: Szerződésszegés a polgári jogban (Wolters Kluwer Kft., 2019)
Csöndes Mónika: A Covid-19-járvány és a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés egyes kérdései